Az országhoz hasonlóan Budapest sem képes kivonni magát a gazdasági krízis hatásai alól. A fővárosi cégek és magánszemélyek mégis a vidéki átlagot jelentősen meghaladó adót fizetnek be az állami költségvetésbe, ám a budapesti önkormányzatok mégis egyre nehezebb költségvetési helyzetben működnek. Budapest az állami költségvetés nettó befizetője: a növekvő adóbevételekből évről-évre kisebb mértékben juttat vissza az állam a 24 budapesti önkormányzatnak. A folyamatot jól mutatja, hogy hiába folyt be az elmúlt években a tervezettnél több iparűzési adóbevétel a főváros kasszájába, az állami adóelvonás miatt mégis kevesebb bevételből kellett gazdálkodnia Budapestnek. Ugyanígy csökkennek a központi költségvetésből származó bevételek is. Ez két éve reálértéken 5%-os, tavaly már több mint 6 %-os visszaesést jelentett. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint idén is folytatódik, és reálértéken ismét legalább 5%-os csökkenéssel számolhatunk.

Az iparűzési adóbevétel ráadásul nem kompenzálja a más adónemekből, elsősorban a személyi jövedelemadóból történő állami elvonást. A budapestiektől évről-évre egyre több SZJA-t szed be a kormány: egy átlagos budapesti lakosra 260 ezer forint SZJA-bevétel jut, míg a vidéki átlag 120 ezer forint. A törvény szerint az SZJA meghatározott részének (1990-ben 100%, 2006-ban 10%, 2007 óta 8%-nak) helyben kéne maradnia, de az – iparűzési adóbevétel alapján számított – ún. adóerő-képesség számítás miatt ennek egyre nagyobb hányadát visszatartják. Legutóbb például a fővárosi önkormányzati gazdaság egészét megillető 33,2 milliárd forintból jövedelemkülönbség-mérséklés címén 30,6 milliárd forint elvonás történt. Azaz a főváros és a kerületek együttesen 2,6 milliárd forinton, a törvényileg meghatározott 8% helyett a bevételek 0,6%-án osztoztak.

A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodását két nemzetközi hitelminősítő intézet is felügyeli. A Moody’s és a Standard and Poor’s minősítése szerint is megfontolt, átlátható, prudens pénzügypolitika, visszafogott gazdálkodás, kezelhető adósságteher és jó likviditási pozíció jellemzi Budapestet. Azt azonban mindkét minősítő megjegyzi, hogy a főváros túlságosan függ a – nem túl kedvező – központi költségvetéstől. E függőség növelése pedig nemcsak a város gazdaságára hathat ki, hanem a mostani döntés befolyásolhatja a teljes magyar piac megítélését a külföldi elemzők számára - áll a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.