A kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Stileth Nikoletta, a pápai N-Tours utazási iroda vezetője kezdeményezett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről részt vett Szunyogh Tibor, a NAV Központi Hivatala Rendészeti és Központi Ügyeleti Főosztályvezetőjének pénzügyőr századosa és szakreferense, a fogyasztóvédelemtől pedig Dr. Bedecs Valéria, a Fogyaszóvédelmi Felügyelőség vezetője.
A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamarát Dr. Rónai Ferenc jogtanácsos képviselte, a Kamara Kereskedelmi tagozatát pedig Orbán Dezső, a Turisztikai Szakosztály elnöke, Hanczné Mező Edina tagozati elnök, Hartmann József, az Etikai Bizottság tagja és Benecz Judit kereskedelmi tagozati titkár, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara és MKIK Turisztikai Kollégiuma képviseletében pedig Horváth József elnök vett részt a beszélgetésen.
A turisztikai szakmát képviselte továbbá Jakócs Áron, a Robinson Tours ügyvezetője, Ficsor Gábor, a Vista Utazási Irodák Kft. győri irodavezetője, Vajthó Zoltán, a Gyopár Sport & Tour Kft. ügyvezető igazgatója, Stileth Nikoletta, az N-Tours Utazási Iroda ügyvezetője, Nagy István, a Calippo Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. fuvarszervezője, Gál Imre, a Gál Busz Kft. ügyvezető igazgatója, Borbély Sándor a Pannonhalmi Borvidéki Bor Promóciós Kft.-től, valamint Takács Lászlóné a Noé Kft.-től.
Az utazási irodai szövetség távolmaradását Molnár Gabriella MUISZ-elnök lapunknak korábban így indokolta: egy újabb, a témával foglalkozó, de az eddigieket elismétlő fórum nem fogja felgyorsítani azt a hosszú jogalkotási folyamatot, melynek elindításán a szövetség évek óta dolgozik. De mint Molnár Gabriella tájékoztatott, az 5 jogszabály megváltoztatását igénylő munka elindult az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumnál, mely várhatóan még ez évben javaslatot tesz a törvényhozás felé.
A fekete utazásszervezés nem tartozik a fogyasztóvédelemhez
A kerekasztal-beszélgetés a problémák felvázolásával kezdődött, mint többen a szakmából elmondták, az illegális utazásszervezés több évtizede megkeseríti a tisztességes utazási irodák életét, nem beszélve a turisztikai résztvevők esetleges negatív megítéléséről. A szakmabeliek kifejtették, hogy az utazásszervezésre vonatkozó jogszabályok nem elég árnyaltak, és a mai napig nincs hatékony ellenőrzés ezen a területen. Szó esett arról is, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a fogyasztóvédelemnél is nagyobb szerepe kellene, hogy legyen ebben a témában, ám a résztvevők egy része nem tartja hatékonynak az MKEH munkáját, akik szintén meg voltak hívva az egyeztetésre. Jakócs Áron elmondása szerint az MKEH nyitott az irodák problémáinak megvitatására, illetve a kerekasztal-beszélgetés tapasztalatainak megtárgyalására.
Dr. Bedecs Valéria felvázolta, hogy a fogyasztóvédelemnek az utazási irodák tevékenységével kapcsolatban igen szűk jogköre van, ők csupán az utazási szerződésben foglaltakat tudják ellenőrizni. A fekete utazásszervezés esetén, amikor két magánszemély között zajlik az "üzlet", nem ellenőrizhetnek, mivel csak társasággal, jogi személlyel szemben tudnak fellépni. Az utazási irodák működésével kapcsolatos bejelentések az MKEH-hoz kerültek át 2013 elején. A Fogyaszóvédelmi Felügyelőség vezetője hozzátette, hogy a legális utazásszervezéssel kapcsolatban kevés bejelentés érkezik hozzájuk, ez azt jelenti, hogy túlnyomó többségében tisztességesen működnek a hazai utazási irodák.
Nagyban kell gondolkodni
A feketeszervezés igen gyakori az iskolákban. A kamara emiatt azt javasolja, hogy a Klebelsberg Központ írjon levelet az iskoláknak, melyben kifejtik, milyen rizikót rejt az iskolai házi szervezés. Sok igazgató elgondolkodna a veszélyeken, és inkább szakértő szervezőt választana talán a későbbiekben.
Miután már szó volt a feketén szervezett iskolai síutakról és a buszok közúti ellenőrzéséről, illetve az egyes szervek kapacitásának hiányáról is, többen egyetértettek abban, hogy elsősorban adózási oldalról lehetne – és kellene – felelősségre vonni a cégeket, és nem elaprózódni például a személyszállítók ellenőrzésénél. Jakócs Áron a Robinson Tours-tól elmondta, hogy a nagyobb mértékű, mikroközösségen kívüli és egyértelműen bizonyítható esetekre kellene koncentrálni, és a turisztikai szakmának is segítenie kell ebben azáltal, hogy a gyanús utazásszervezésről információkat szolgáltat a megfelelő szerveknek. Hanczné Mező Edina hozzátette továbbá azt is, hogy a NAV-nak nem a már regisztrált és adózó utazási irodákat kellene plusz terhekkel sújtania, hanem bármilyen módszerrel, de fel kellene kutatnia a feketézőket.
Ki vizsgálódjon az interneten?
Jakócs Áron hozzátette, hogy a sok emberhez szóló illegális utazásszervezés legtöbb esetben az interneten szerveződik, ahol az egész országot is elérheti egy cég, és itt kellene megfogni őket. Dr. Bedecs Valéria azonban kifejtette, hogy a Fogyaszóvédelmi Felügyelőség azt ellenőrizheti csupán egy weboldal esetében, hogy az üzemeltető betartja-e a honlap működtetésének feltételeit. Az, hogy a weboldalon megjelenő ajánlat valós-e, számukra irreleváns. Ők akkor vizsgálódhatnak ilyen esetben, ha valaki már megrendelte a szolgáltatást és ezután tett bejelentést náluk.
Mi a fekete utazásszervezés?
Borbély Sándor a Pannonhalmi Borvidéki Bor-Promóciós Kft.-től felvetette, hogy először is azt kellene definiálni, hogy mi számít fekete utazásszervezésnek, hiszen ez nincsen árnyaltan jogszabály szerint leírva. Jakócs Áron azt is hozzátette, hogy a jogszabályokat sokan még szakmán belül sem ismerik, és jogászok segítségével kellene megfogalmazni az illegális utazásszervezés fogalmát. Horváth Vilmos elmondta, hogy az üzletszerűségnek a rendszeres haszonszerzés a feltétele, azonban az már nincsen jogszabályba foglalva, hogy mit takar ez a rendszeresség. Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió csupán annyit mond ki, hogy az utasnak joga van a teljesértékű szolgáltatáshoz.
Mi lehet a megoldás?
Bár többen úgy gondolták, hogy nem az utazási irodák feladata felkutatni az illegális utazásszervezőket, az egyes szervek kapacitásának hiányában és hatókörük szűkössége miatt Szunyogh Tibor szerint ezt a helyzetet csak összefogással lehet kezelni. Így felvetette azt az indítványt, hogy a szakma képviselői hozzanak létre egy munkacsoportot az érintett hatóságok és minisztériumok részvételével, hiszen a nagy volumenű lobbitevékenység következtében hatékonyan tudnának fellépni az illegális utazásszervezés ellen. Itt a prevenciónak is nagy szerepe lenne, hiszen az online és a nyomtatott sajtón keresztül értesülni lehetne az egyes esetekről, amik akár elrettentő példaként is szolgálhatnak, illetve a Kamara tájékoztathatná azokat a cégeket, akik láthatóan illegálisan végeznek utazásszervezést, hogy tevékenységük engedélyköteles.
Horváth Vilmos ezek után javasolta, hogy a gyanús eseteket az utazási irodások ezentúl ne közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hanem a Kamarának küldjék, és ők továbbítják az ügyet az adóhatóság felé. Így biztosan eljut az eset az illetékesekhez és az kivizsgálásra kerül, mivel a Kamarának területi megállapodása van a NAV-val.
