A görögök után a magyarok közül gondolják a legtöbben, hogy a hazájukban nem létezik munkahelyi biztonság. A harmadik helyen Spanyolország áll, így ez a vélekedés valószínűleg a gazdasági válság által érzékenyebben érintett országokban elterjedtebb – derült ki a 2013 tavaszán felvett adatokból. Szlovákiában 11, az Egyesült Királyságban 12, Németországban pedig 35 százalékponttal alacsonyabb a munkával kapcsolatos bizonytalanság

Ezzel összhangban Magyarországról többen költöznének külföldre egy jó állásért, mint a közép-európai régió többi országából. A lengyelek közül 34 százalék, a szlovákoknál 32 százalék, míg a cseheknél csak 30 százalék hagyná el a hazáját a jobb munkalehetőségekért, míg Magyarországról 48 százalék költözne el, ha kapna megfelelő állást egy másik országban.

Hazánkban a legalacsonyabb ugyanakkor azoknak az aránya, akik lemondanának a fizetésük egy részéről az állásuk megmaradásáért cserébe – a magyarok közül mindössze 15 százalék lenne hajlandó ilyen áldozatra, míg a régió többi országában ez az arány 30 százalék felett van. „Korábbi kutatásunkból az derült ki, hogy ezt az adatot többek között az egy főre jutó GDP befolyásolja, de az áldozatvállalási hajlandóságot az is növelheti, ha a dolgozók és a munkáltató között kölcsönösen erős a bizalom” – egészíti ki Baja Sándor, ügyvezető igazgatónk.

Csak szükségből vállalunk határozott idejű munkát

A magyarok bizonytalansága a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos bizalmatlanságban is tetten érhető: hazánkban mindössze 58 százalék gondolja, hogy egy határozott idejű állás ugródeszkát jelenthet a hosszabb távú munkaszerződéshez, míg például a lengyelek közül 88 százalék vélekedik így. Bár 10-ből 9 magyar inkább aláírna egy határozott idejű szerződést, mint hogy teljesen munka nélkül maradjon, a többség véleménye szerint ez a megoldás inkább csak a fiataloknak való.

A Randstad Workmonitor adatai szerint a férfiak közül ugyan többen látják a határozott idejű munkaszerződés előnyeit, mégis kevésbé rugalmasak: 10 százalékuk még a teljes munkanélküliség elkerülésére sem vállalna így állást, míg a nőknél ez az arány csak 6 százalék. A hölgyek életkörülményeikből adódóan is nyitottabbak a rugalmas foglalkoztatás iránt, például gyermekvállalás után jó megoldás lehet számukra a részmunkaidő. A határozott idejű szerződést a fiatalok fogadják el leginkább.