A legjellemzőbb magyar táj az Alföld. Bár sík vidék, sokféle arca van. Esszenciája a Hortobágyi Nemzeti Park, igazi hungarikum, Európa legnyugatibb sztyeppéje. Itt őrzik az ősi magyar állatfajok (szürke marha, terelő- és védőkutyák, rackajuh) génállományát. A szilaj pásztorkodás tudománya, a ruházat, az étkek, a pásztorok népművészete együtt vált nemzeti kuriózummá. Utóbb a karcagi birkapörkölt került be a hungarikumok közé, tekintettel különösen ősi, ázsiai hagyományokra visszautaló elkészítési módjára. Az alföldi táj és talaj változó adottságait évezredes tudással hasznosította a népesség. Ahol a talaj mezőgazdaságilag nem volt hasznosítható, a homok megkötésére a Szarvason működő lelkész és pedagógus, Tessedik Sámuel tanácsára az Amerikából behozott akácot telepítették. Ma már az akácerdő az alföldi táj elengedhetetlen része, az akácfát és mézét a közelmúltban hungarikumnak minősítették. A magyar akácméz keresett exportcikk, gazdasági jelentősége a térség fenntartható fejlődésében igen nagy. Az akác az egyik legismertebb magyarnóta (Akácos út, ha végigmegyek rajtad én…) szövegében is szerepel.

A klasszikus magyarnóta – amely szintén hungarikum – olyan népies műdal, amelynek szerzője ismert. Eredete a 19. századig nyúlik vissza, kezdetben népszínművek, később cigányzenekarok népszerűsítették. A két világháború között húszezer nóta született, Dankó Pista egyedül négyszázat szerzett. Sokáig elképzelhetetlen volt baráti, családi, társas összejövetel cigányzenés nótázás nélkül. Sok magyarnóta dallama kifejezetten igényes, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi zenei kultúra vállalható értékei közé tartozik. A világhírű spanyol hegedűvirtuóz, Sarasate a Csak egy szép lány van a világon dallamával aratott óriási sikert.

A pálinka a magyar identitás része

No de nótázni jó pálinka nélkül nem is nagyon lehet. Nem véletlen, hogy nemzeti italunk is bekerült a hungarikumok közé. Maga a pálinka elnevezés (többféle földrajzi jelzővel ellátva) is uniós oltalom alatt áll. Hungarikumnak kizárólag a magyar gyümölcsből, Magyarországon előállított termék nevezhető. Legfőbb, de nem kizárólagos lelőhelye az Alföld: a sajátos klímának köszönhetően az itt termett, magas íztartalmú gyümölcsök kiváló pálinka-alapanyagnak bizonyultak. A pálinka immár bekerült a csúcsgasztronómiába is. Pálinkáink sorra nyerik a nemzetközi díjakat. Borvidékeken a szőlőtörkölyből előállított – szintén hungarikummá nyilvánított – törkölypálinkára esküsznek.

Csípős hungarikumok

Magyarországon a paprika az 1500-as évektől ismert, dísz- és gyógyszernövényként termesztették. Nagybani, szántóföldi termesztése csak az 1800-as években kezdődött. A növény a Kalocsa és Szeged környéki öntéstalajokon hálálja meg legjobban a művelésébe fektetett sok kézimunkát. Az 1900-as évek elejétől előállítása hatalmas méreteket öltött, csak a Dunán harmincöt vízimalom őrölte a piros, csípős kalocsai paprikát. Csak 1928-ban került sor az édes-nemes paprika előállítására. A kalocsai paprika is immár hungarikum.

A dél-alföldi sok napsütésnek és a jó öntéstalajnak köszönhetjük másik csípősétel-alapanyagunkat, a szintén hungarikum makói hagymát. A hagymát világszerte termesztik, ám ez a magyar tájfajta az itteniek találékonysága, nemesítő tevékenysége révén kiemelkedően jó tulajdonságokkal bír. Csak itt termesztik kétéves tenyészidővel, úgynevezett dughagymás eljárással. Amikor a második évben végleg felszedik, magasabb szárazanyag- és erőteljesebb zamattartalommal rendelkezik, nagyobb, eltarthatóbb, jobban szállítható más fajtáknál. Összetéveszthetetlen ízt ad a magyar gasztronómia valamennyi fogásának, és a népi gyógyászat is szívesen alkalmazza.

Szalámik és gágogó madarak

Az Alföld többféle jellegzetes, nemzetközi hírű, tartósított hústermék – kolbász, szalámi – hazája. Az igazán autentikus gyulai és csabai kolbász elengedhetetlen fűszere a paprika. Mindkét, a hungarikumok közé beválasztott kolbászfajta eredetileg kézműves termékként, házaknál készült, ízesítésük családi titok. A gyulai kolbász jellegzetessége, hogy a csabaitól eltérően borssal is ízesítik. A gyulai kolbász kétszer is díjat kapott a brüsszeli világkiállításokon. A 144 éves tradíciójára büszke Pick szalámi kiemelkedő tulajdonságait, a harmonikus illatot és az egyedi ízt is a helyi sajátosságok adják. A száznapos érlelés, a Tisza közelségéhez kapcsolódó klimatikus viszonyok, a penészflóra jelenléte, a megőrzött mesterségbeli tudás mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szegedi téliszalámi meghódítsa a világot. A Pick világszerte ismert, hazánkban legismertebb húsipari márkanév, hungarikum. Az 1882-ben Budapesten alapított Herz-szalámigyár hasonló terméke ugyancsak nagy népszerűségre tett szert, Monarchia-szerte ismerték, kedvelték a császári udvarban is.

Lúdjaink mindig fontos szerepet játszottak a folyók, kis tavak mentén meghonosodott gazdálkodásban. A hízott liba nevelése komoly szakértelmet kívánó, nemzedékeken át öröklődő tudomány. Csak az eredetileg költöző lúd képes a májában felhalmozni a hosszú úthoz szükséges zsírtartalékot. Ezen a megfigyelésen alapul a liba hazai tenyésztése, amelynek ízletes „végeredményei” a hungarikum minősítésű, hízott libából előállított termékek, így a hízott libamáj.

Csipkék és minták

Herendet kivéve alig van még hasonló nagyságú magyar város, amelynek nevét annyi miniszterelnök, államfő és koronás fő ismerné Japántól Amerikáig, mint Kiskunhalasét. A halasi csipke ára aranyban mérhető, diplomáciai valuta ma is: kapott belőle II. János Pál pápa, Bush elnök felesége és II. Erzsébet brit uralkodó is. A csipkeremekek 1904-ben aranyérmet nyertek a világkiállításon, 1935-ben védjegyezték, 2014-ben pedig hungarikummá nyilvánította őket a Hungarikum Bizottság.

A kalocsai hímzés, bútorfestés és falpingálás összetéveszthetetlen vidám színekben ragyog. Mai forma- és színvilága sok egymást követő kalocsai és környéki generáció népművészetének egyre színesebb megjelenési formája. Kezdi felfedezni a világ is. A Forma–1 Magyar Nagydíjon Lewis Hamilton és Jenson Button stilizált kalocsai mintás overallja, majd Iker Cassillas, a Real Madrid kapusa kalocsai mintás kapuskesztyűje és Nicole Kidman ruhája irányította a kalocsai népművészetre a figyelmet. Manapság egyre több ruhán, pólón, táskán találja meg a helyét díszítőelemként.

Őseink kultúrája

A Dunántúl egykor erdőségekkel borított vidékén maradt fenn, és éled újra a hungarikumok közé tartozó solymászat és a Kassai-féle lovasíjászmódszer. A solymászat visszautal a sztyeppei nomád népek, így a magyarok ősi, keleti, a ragadozó madarakkal történő vadászszokására. Ez Európa középkori királyainak és lovagjainak is kedvenc szórakozása volt. Magyarország egyedülálló lehetőséget nyújt a solymászok számára. A Kassai-féle lovasíjászmódszer a honfoglaló magyarok harcművészetének felélesztése. Kaposmérői központjából indulva ez a lótól és lovasától kivételes ügyességet követelő harci játék már nemzetközi ismertségre tett szert.

A mohácsi busójárás a mai Bosznia területéről származó, katolikus vallású délszláv népcsoport, a sokácok hagyománya, ősi, pogány eredetű téltemető rituálé. A faragott maszkot, báránybundát és egyéb jelmezeket viselők farsangkor vízre bocsátják a télbúcsúztató koporsót. Sötétedéskor máglyagyújtással elégetik a telet jelképező bábut.

Európai ritkaságnak számít Pécs város római kori elődjének, (Sopianae) IV. századi, késő római ókeresztény temetője, amely felkerült az UNESCO világörökségi listájára, így törvény által hungarikumnak minősül. A feltárt sírkamrák építészetükben és falfestészetükben rendkívül összetetten szemléltetik a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak kora keresztény temetkezési művészetét. A szintén hungarikum Pannonhalmi Bencés Főapátság viszont már a magyar államalapítás és a keresztény hit felvételének egyik legkiemelkedőbb emléke. Géza fejedelem után Szent István királyunk 1002-ből származó oklevele biztosította megalapítását. Több mint ezeréves történelme során rengeteg kultúrkincs és tudás halmozódott itt fel. Levéltárában őrzik az első magyar nyelvemlékünket, a tihanyi apátság alapító levelét.

Kézműves remekek

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. kiváló minőségű, kézműves módon előállított luxusporcelánt készítő, értékesítő, iparművészeti és ipartörténeti hagyományokat ápoló, élvonalbeli manufaktúra. A Herendi porcelán Magyarország egyik jelképe és elismert luxusmárkája. A Herenden kialakított látogatóközpontban csodálhatjuk meg a kézzel festett porceláncsodákat, amelyek különleges darabjai királyok, kormányfők, bankárok asztalát ékesítik.

A pécsi Zsolnay-porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő szereplője. Fénykorában a Kárpát-medence egész területére szállított építészeti kerámiát. Dísztárgyait és porcelánkészleteit – részben a saját fejlesztésű eozinnak köszönhetően – sorra díjazták a világkiállításokon.

A porcelánmanufaktúra öthektáros területe 2012-ben új funkciókat kapott. A megújult Zsolnay Kulturális Negyedben, mely a porcelán mellett szintén megkapta a hungarikum címet, a felújított családi mauzóleum mellett látható Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay-kiál¬lítása, valamint a Gyugyi-gyűjtemény. Egy sor kulturális intézmény, vendéglátóhely kapott itt helyet, többek között a Pécsi Galéria és a Bóbita Bábszínház.

Sztyepptó a határon

Fertő-Neusiedlersee: Az Ausztria és Magyarország között megosztott tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. A Fertő tavat az UNESCO már 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította, mint az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselőjét. 2001-ben a Fertő tó a környező településekkel együtt kultúrtájként a világ-örökségi listára is felkerült, így törvény által lett hungarikum.

Készült a Hungarikum Bizottság támogatásával.