Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában megtartott magyar–szerb kereskedelmi találkozón a Vajdasági Kormány elnöke, Pásztor István úgy fogalmazott: „A belpolitikai helyzet rendeződött, sokkal stabilabb, mint pár évvel ezelőtt volt." Beszédéből kiderült, míg évekkel ezelőtt a szerbek 50 százaléka támogatta az Európai Unióhoz való közeledést, mára ez az arány 90 százalékra nőtt. „Ez egy jelentős változás, olyan, amit régóta vártunk.". Pásztor szerint a jelentős politikai fordulat ideális lehetőséget kínál a magyar befektetőknek a térségbe településhez. Elmondása szerint a 8 éve zajló privatizáció érdemi részéről ugyan már lemaradtunk, de érdemes a határ túloldalán is vállalkozni. A hazai cégek megtelepedését a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara is segíti. Pásztor szavai arra is utaltak, hogy a helyi ismeretük, lobbierejük a magyar vállalkozások hasznára lehet.
Pásztor a delmagyar.hu-nak elmondta: bármely magyar termelő céget szívesen látják a térségben, ahol a bérköltségek alacsonyabbak; a teljes foglalkoztatás költsége 480 euró. Pásztor felhívta a figyelmet: olyan cégeknek érdemes azért elsősorban a Vajdaságba települni, melyek az orosz piacra termelnek, mivel egy szerb-orosz megállapodás értelmében az orosz piacra irányuló szerbiai export vámmentes, csupán 1% kezelési költséget kell megfizetni. Az évek óta emlegetett lehetőséggel azonban eddig senki sem élt - jegyzi meg Pásztor hozzátéve, hogy ennél kedvezményesebben az orosz piacra nem lehet bekerülni.
A delmagyar.hu kérdésére reagálva Pásztor István elmondta: a vajdaságiaknak túl kell lépni a háborús időszakon és a jövőbe nézni. Igyekezni kell helyben tartani a fiatalokat is.
A Vajdaság kitörési pontjait firtató kérdésre reagálva Pásztor úgy válaszolt: „Tradicionális iparágaink: az építőipar, a fémipar lehet a kitörés egyik útja. Ezen túl a tranzit-turizmus is rengeteg lehetőséget rejt. Egyetemünk, főiskolánk értékes tudással ruházza fel hallgatóit, olyan tudással, amelyet sok külföldi intézmény is megirigyelne. Semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint a környező országok: ha Románia és Bulgária EU-tag tudott lenni, akkor mi már most Kalifornia szintjén állunk.” (delmagyar.hu)
