Nem csak a budapesti Szigeten, hanem itt is van nulladik nap, és ebben mi, magyarok jók vagyunk: rögtön a Berlini Nemzetközi Turisztikai Börze (ez a hivatalos neve magyarul az ITB-nek) nyitó sajtótájékoztatója utána került sor Magyarország bemutatkozójára, így mi voltunk az első ország, amely ismertethette kínálatát…
Biztató beutazó adatok
A nagyszámú újságírócsapatnak csak át kellett sétálni az egyik teremből a szomszédos másikba, nem csoda, hogy telt ház volt. Jó híreket mondtak a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt) szakemberei: a válság előtti értéket is meghaladóra nőtt a nálunk töltött német vendégéjszakák száma. Ez pontosan 2 millió 115 ezer megvalósult foglalást jelent, és rajtuk kívül mintegy hetven ezer német turista hajóval jött még Budapestre, így csak költött a fővárosban, de nem vette igénybe a magyar szállodák szolgálatait. Nőtt a hozzánk érkező német vendégek száma is:13 százalékkal a tavalyelőtti adatokhoz képest, elérve az 570 ezer főt.
Növekvő német nyugdíjas piac
Ez azért jó hír, mert a német szakemberek szerint idén minden idők legnagyobb turista-kiáramlása várható idén országukból: százmillió külföldi kiutazást várnak, és a németek jól fizető turisták: tavaly 1051 eurót költöttek utazásonként. Okkal reménykedhetünk a még több német turistában, mert ahogy azt Mezősi Csilla, az MT Zrt egészségturisztikai szakértője lapunknak elmondta, a határnyitás óta nem volt ilyen intenzíven jelen az országunk a német médiában, mint most. Az érdeklődés elsősorban a német nyugdíjasokra szakosodott idősotthonoknak köszönhető – a legtöbb médium Magyarországot jó példaként hozza fel a thaiföldi és a többi kelet-európai alternatívával szemben, hiszen nálunk nem ritka a németül beszélő személyzet ezekben az intézményekben.
Bor, kalács, porcelán
Az Angela Merkel német kancellár és az indonéz elnök által megnyitott szakvásáron (a dél-ázsiai ország idén kiemelt vendégként szerepelt) egyébként 308 négyzetméteres standdal veszünk részt, ennek központi eleme a víz. A tizenhat pulton huszonhat társkiállító képviseli Magyarországot, ahol a látogatók megkóstolhatják a magyar borokat és a kürtőskalácsot, megnézhetik a herendi porcelánt és a Londonban már sikerrel debütált Ipad játékot is kipróbálhatják. Jelen vannak a Budapest Airport szakemberei is, hogy újabb légijáratokért, valamint a jelenlegi kapacitások bővítéséért lobbizzanak, hiszen a vásáron az összes jelentősebb légitársaság képviseli magát.
A Malév űrje betöltve
Volt magyar vonatkozása is a Lufthansa légitársaság sajtókonferenciájának. Jens Bichof igazgatósági tag elmondta, a légitársaság megerősítette vezető pozícióját Budapesten, a Malév csődje után a Lufthansa a legnagyobb hagyományos légitársaság a Liszt Ferenc repülőtéren. Tavaly tizenöt százalékos növekedést elérve 870 ezer utast szállítottak, és a közvetlen járatok megszűnésével a legnagyobb szállítók lettek országunk és Észak-Amerika között is. A német légicég jelenleg heti 86 járatot közlekedtet Magyarországra.
Halal, imaszoba, böjt és külön női-férfi szárny
A figyelmes szemlélő az idei ITB után is levonhatja a tanulságokat a közeljövő trendjeiről: Latin-Amerika és az arab világ turizmusa fejlődik a leglátványosabban. A muzulmán utazási piac mérete elképesztő: kétszerese a kínainak és nagyobb az amerikainál is. Az iszlámhívők évente 126 milliárd dollárt költenek évente turisztikai célokra, és ez az összeg egyfolytában növekszik. Reem El Shafaki szakértő azt nyilatkozta az ITB napilapjának, hogy amikor muszlim turistákat utaztatnak külföldre, három kritériumot vesznek figyelembe a hotelválasztásnál: a kötelező, a jó, ha van és az előny, ha van feltételeket.
A halal ételek hiánya (ez a kóser iszlám megfelelője) kizáró feltétel lehet, és ugyanúgy szükséges az imaszoba is. Jó, ha figyelnek a vendégvárás során a böjtölő vendégekre Ramadánkor (például reggeli napfelkelte előtt), és a muzulmán turisták szeretnek alkoholmentes, családbarát szállodát választani, ahol külön welnessrészleg van a nőknek. A szakember érdekes példát is mondott: amikor az ausztráliai Queenslandban bevezették a muszlim-barát szolgáltatásokat, a beutazó iszlámhívő turisták aránya 38 százalékkal nőtt. Ezek a muszlim látogatók átlagban három hetet maradtak, és a helyszínen fejenként hétezer dollárt költöttek el.
Meleg, öko, extrém a trend
Másik tanulság, hogy a korábban csak részpiacoknak gondolt szegmensek ma már a fővonalhoz tartoznak: Európa és Észak-Amerika egyes városai (a környezetünkből például Bécs és Prága) külön standokon speciális katalógusokban hirdették szolgáltatásaikat a meleg és leszbikus turistáknak, és hasonlóan trendivé vált az ökoturizmus valamint az extrém kalandkeresés.
Ma már elképzelhetetlen ez az iparág a világháló és az IT-fejlesztések nélkül: külön pavilont kaptak a különböző okostelefonokra és számítógépre készült segédprogramok gyártói, akik azon dolgoznak, hogy minél kevesebb kattintással, adott esetben csak a telefonon segítségével lehessen pár másodperc alatt megszervezni egy teljes utat a repülőjegy vásárlástól a szállodafoglaláson és autóbérlésen át a vacsora kiválasztásáig.
Bye, bye válság!
Az öt napos kiállításon végig az volt az érzésem, hogy a válságnak vége van, minden visszatért a normális kerékvágásba. A számok legalábbis ezt mutatják: az utazás és turizmus szektor világszerte 258 millió munkahelyet teremt és hat trillió dolláros éves forgalmával a világ GDP-jének 9.1 százalékát adja – megelőzve ezzel az autóipart és kicsivel lemaradva a bankszektortól.