Figyelembe vették a vonalak hosszát, az utasforgalmat, a megállók kinézetét, tisztaságát és a kocsik sebességét is. A paraméterek alapján a londoni metró viszi a prímet, amelyet 1863-ban avattak fel, Európában elsőként. A világ leghosszabb hálózatával rendelkezik: 12 vonalon összesen 405 kilométeren évente 976 millió utast szállít. A második helyezett a párizsi metró, amely 1900-ban tette meg első útját. Évente1,36 milliárd utast szállít, 15 vonalának hossza mintegy 217 kilométer. A dobogó harmadik fokán a moszkvai metró áll, amely a legtöbb utast szállítja, évente 3,2 milliárd embert, emellett a leggyorsabb is: a kocsik 120 kilométer per órás sebességgel is képesek haladni. A metró másfélpercenként jár, megállói építészeti remekek. A listán még egy európai vonal van, a madridi. A többiek sorrendben: Tokio, Szöul, New York, Monteral, Peking, Hong Kong és Sao Paolo féregvasútja. A budapesti metró nem került fel a listára, jóllehet a kontinensen a miénk a legrégebbi földalatti vasút. (www.mfor.hu )