A jelentést a nyilvánosság elé táró Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa a svéd Göteborgs Posten című lapban hétfőn megjelent publicisztikájában kifejti, hogy a korrupció a demokratikus intézményekbe vetett hitet aláássa, elszívja a pénzt a legális gazdaságtól.

Mint írja, a jogszabályok sehol sem nézik jó szemmel a döntéshozók, hivatalnokok lefizetését, de ezeket a szabályokat nem mindig tartják be, főképp, hogy az érintettek büntetés nélkül ússzák meg. Mint azt a jelentés megállapította, az uniós országok polgárainak több mint háromnegyede gondolja úgy, hogy országa korrupt. Tízből 4 európai cég szerint a korrupció akadályozza a piaci érvényesülést.

Az uniós polgárok 4%-a fizetett le valakit az elmúlt év során. Vannak országok, ahol zavaros a pártfinanszírozás, ahol a korrupció az önkormányzati szinten is kiterjedt, ahol az embereknek az orvosok zsebébe kell csúsztatni a baksist a jobb egészségügyi ellátás reményében -írja Malmström cikkében.

A bizottság jelentése Magyarországról szólva megállapítja, hogy az emberek 13 százalékának volt személyes tapasztalat a korrupcióval kapcsolatban az élet egyértelműen körülhatárolható területein.Ez egy százalékkal jobb mint Szlovákia, kettővel mint Lengyelország esetében. Ezek egyike az orvosi hálapénz. Egyéb hivatalosságok - politikusok, rendőrök, vámosok stb - viszonylatában csupán 1% számolt be vesztegetésről. Ugyanakkor 89%-unk gondolja úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt jelenség Magyarországon.

Svédország ez EU egyik legkevésbé fertőzött országa, de a jelenség ott is létezik. De Malmström úgy véli, hogy a svéd társadalom és törvényhozás nyitottságának átvételével az erősen fertőzött országok javíthatnának helyzetükön.