Az amúgy sem veszélytelen téli sportok balesetveszélyességét fokozza, hogy a kezdő síelők sok esetben nincsenek tisztában a téli sportágakra vonatkozó alapvető szabályokkal. A magyarok éves szinten 15-16 milliószor lépik át a határt, de a statisztikai adatok alapján csak minden harmadik ember köt utasbiztosítást. A folyamatos figyelmeztetések ellenére még mindig kevesen biztosítják magukat sí-szabadságuk idejére, holott egy külföldön elszenvedett sérülés ellátása komoly költségeket jelenthet.
Habár a síszezon a legtöbb helyen már decemberben elkezdődött, a téli sportok magyar szerelmesei leginkább február és március hónapban csatolják fel léceiket. Ugyan az országhatáron belül korlátozottak a lehetőségek, de európai szemmel nézve szerencsés helyzetben vannak a magyar síelők, hiszen két szomszédos országban is – Ausztria és Szlovákia – kiváló minőségű pályákkal várják a sportág kedvelőit, de egyre többen választanak ezeknél távolabbi úticélt téli pihenésükhöz, és keresik fel Szlovénia, Olaszország vagy Franciaország sípályáit.
A síelők száma pár éven belül megtízszereződött Európa sípályáin. Mindazok, akik a téli sportok valamelyikét már jó ideje és rendszeresen űzik, jól tudják, hogy a pályák legtöbbjén írott vagy íratlan szabályokat kell betartaniuk minden síelő biztonsága érdekében. A sí és a snowboard növekvő népszerűségének köszönhetően azonban egyre több kezdő és alkalmi sportoló jelenik meg a jól ismert lesikló pályákon, tájékozatlanságukkal és gyakorlatlanságukkal növelve a balesetek bekövetkeztének valószínűségét.
Ha sí-szabadságra indulunk jó, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyári lazulós programoktól eltérően ezúttal egy nem veszélytelen sporttevékenységre készülünk, ami növeli egy baleset bekövetkeztének kockázati tényezőit. Ha kezdőként indulunk síelni, vagy snowboardozni, biztonságunk érdekében tekintsük át a Nemzetközi Sí Szövetség által kihirdetett 10 pontos szabályzatot is (FIS 10 pontja), ami a biztonságos síelés minden pályán érvényes előírása is egyben, ez az úgynevezett SÍ KRESZ – mondta el Varsányi László az AXA Biztosító Zrt. termékstratégiai igazgatója. Majd hozzátette: „A felelősségbiztosítás nálunk főleg csak az autóvezetésben jelenik meg, de a szomszédos országokban már a SÍ KRESZ-ben is érvényesítik azt az elvet, miszerint anyagiakban is vállalnunk kell annak következményeit, ha netán mi okozunk balesetet.”
Egy síbalesetnél számolnunk kell azzal is, hogy a balesetet szenvedett mentése és ellátása a domborzati és időjárási viszonyok miatt akadályokba ütközhet. Amennyiben rendelkezünk síbiztosítással, a speciális mentés költségeit a biztosító a biztosítási csomagtól függően fedezheti. „Egy légi mentés 2000-3000 euróba is kerülhet, de a tavalyi év során az AXA Biztosító Zrt. 4200 eurós költségű mentést is térített.” Az utasbiztosítások nyújtotta lehetőségeken (pl. poggyászkár) túl a feltételekben megjelölt összeghatárig egy síbiztosítás speciális esetekre is fedezetet nyújt, például ha síbalesetünk következtében megrongáljuk a védőruházatunkat, vagy nem tudjuk felhasználni a borsos áron megvásárolt síbérletünket.
„Egy síbaleset anyagi vonzata természetesen a sérülés mértékétől, a baleset jellegétől is nagyban függ, de adataink szerint átlagosan 70 ezer forintot kisebb sérülések – orvosi vizit és ellátás, gyógyszerek - alkalmával is ki kell fizetni”- tette hozzá Varsányi László. Éppen ezért különösen fontos, hogy biztosításunk a mentési költségektől kezdve, a sífelszerelésünket ért károkon keresztül egészen a harmadik félnek okozott károkig mindenre megoldást kínáljon.
