A téma aktualitását a balatoni vendégforgalmi adatok alakulásából és az egészségturizmus nemzetközi trendjeiből adódó helyzet termékfejlesztési követelményei határozták meg. Suchman Tamás, a BFT elnöke megnyitójában a balatoni turizmus fejlesztési prioritásai között első helyre tenné az egészségturizmust, folytatva az eddigi fejlesztési sort. Balázs Árpád, Siófok polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: amikor a város a Galérius fürdő létesítésével elkezdte az egészségturisztikai fejlesztést, sokan csodálkoztak, de az élet a város törekvéseit pozitívan visszaigazolta. Kovács Miklós szakállamtitkár nyitó előadásában bemutatta az egészségturizmus eddigi eredményeit a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításában, hét pontban összefoglalva azokat a prioritásokat, melyek megalapozhatják a célt, hogy a hazai egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ága Európa vezető hatalma legyen 2015-ben.

Kincses Gyula az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója, a Nemzeti Turisztikai Bizottság januári ülésének tárgybani előadója a konferencia szlogenjét, miszerint „Legyen a Balaton régió Közép-Európa egészségturisztikai központja!”, javasolta módosítani: Magyarország legyen Közép-Európa e szakmai központja. Erre a lehetőségek adottak, a fogászatra és esztétikai sebészetre alapozott turizmus éves árbevétele ma 50 milliárd Ft-ra tehető, ami meghaladja a gyógy- és wellness szállók összbevételét. A jó pozíciónk őrzéséhez ugyanakkor szemléletváltásra és komoly munkára van szükség. Ehhez az egészségturizmus területeit szinergizmust adó egységben kell kezelni.

Fekete György igazgató, Danubius Zrt. Hévízi szállodák igazgatója elemzően bemutatta a Nyugat Balatoni szállodai gyakorlatot, ismertetve a piaci versenyben, tett erőfeszítéseiket. A balatoni települések önkormányzatainak szerepét elemezte Gruber Attila, melyet a lakosság egészség-szemléletének alakításában és az egészségturizmus szolgálatában betölthetnek. Simon Kornél professzor, a városi kórház osztályvezető főorvosa a két szakág, az egészségügy és a turizmus együttműködését hangsúlyozta, többek között a lakossági prevenció fejlesztésében. Puczkó László a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének elnöke „Egészségturizmus: termálvízen innen és túl” című előadásában felhívta a figyelmet azokra a nemzetközi tendenciákra, amelyeket a hazai fejlesztésekben figyelembe kell venni és jobban be kell vonni a nem víz alapú szolgáltatásokat is a kínálatba a versenyképesség megőrzésére. Az egészségturizmus valóban több, mint termál- és gyógyturizmus, Vértes László a Magyar Művészetterápiás Társaság elnöke a művészetterápia: kapcsolódását részletezte a magyar kulturális örökséghez és orvostudományhoz a turizmus rendszerében. Szabó László az MKB Önkéntes Egészségpénztár üzletágvezetője kiemelte: a turisztikai szolgáltatók még nem ismerték fel, milyen lehetőségük van a hazai önkéntes egészségpénztárak finanszírozási forrásaink bevonásában.

A két szakma számára igen fontos prezentációt tartott a két külföldi előadó. Maria Todd, nemzetközileg ismert észak-amerikai szakember és Andrea Sydow a TUI, „Vital-egészségturizmus” üzletág képviselője arra hívták fel figyelmet, hogy a magyarországi meglévő, jó adottságokra építve milyen követelményeket kell teljesíteniük a magyarországi szolgáltatóknak, hogy a nemzetközi, elsősorban német, angol, illetve USA-beli piacon érvényesülhessenek. Ezt a műhelymunkát a szervezők a szakmai közönség számára indították, a balatoni térség vállalkozóit, szakembereit és szakpolitikusait hívták meg, a speciális turisztikai szakmai szolgáltatatók, valamint a települési önkormányzatok képviselőit és a konferenciát a „2011 az egészségturizmus éve” kampányév régiós előkészítésének szánták.