„Bükfürdőn a helyi vendéglátóegységekben közel 30 százalékkal kevesebb vendég volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában” - írja közleményében a szövetség. A vendéglátásból és szobakiadásból élő vállalkozók jelentős része attól tart, hogy ha nem változik semmi a városban, akkor be kell zárniuk kisboltjaikat, éttermeiket, sörözőiket. Mindez azt is jelentheti, hogy 10-15 százalékkal is nőhet a környéken a munkanélküliség - nyilatkozta Kerekes Szilárd, a Bükért - Vállalkozók Szövetségének elnöke.

A közel kétszáz vállalkozót tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint, a katasztrofális nyárnak nem csak az általános gazdasági válság az oka, hanem az is, hogy a fürdőturizmusból élő város vendéglátósai, szobakiadói csak most érzik igazán, hogy már nem számíthatnak azokra a német, osztrák turistatömegekre, amelyek 80-as években gyakorlatilag eltartották a várost. A mostani, fiatalabb turisták számára azonban már nem elegendő vonzerő a lángos, a gulyás és a paprika - állítja a szervezet.

Mint azt Kerekes Szilárd, a szervezet elnöke elmondta: az alig háromezer fős településen mintegy 250 kiskereskedelmi üzlet, vendéglátóhely és turizmusból élő egyéb vállalkozás (masszőrök, fodrászok, természetgyógyászok, stb.) lételeme, hogy minél több turista jöjjön a városba. Ugyanakkor a város polgárai számára az is fontos lenne, hogy a szállodák ne akarják "bezárni" a vendégeket az épületeikbe. Hagyják őket a városban is költeni. A legtöbb büki szálloda mindent megtesz azért, hogy vendége jól érezze magát a hotel falain belül. Ugyanakkor az átlag szállodai vezetés figyelme arra már nem terjed ki hogy olyan helyi, kooperációkat alakítsanak ki a kisváros vállalkozóival, amelynek köszönhetően ők is életképesek maradhatnak. Kerekes Szilárd szerint: a szállodák mellett, a helyi gyógyfürdőnek is jobban oda kellene figyelnie a város kisvállalkozóira. Véleménye szerint, az "elméleti" turisztikai szakembereknek gyakrabban kellene konzultációkat tartaniuk azokkal a kivállalkozókkal, akik hétköznapokban, a saját bőrükön tapasztalják a turizmusban történő változásokat.

Kerekes szerint: új vendégeket csalogathat a városba az a mintegy 2 milliárd forintos fürdőberuházás, amelynek köszönhetően nemcsak az idősebb, de a fiatalabb generációk is ismét felfedezhetik a város előnyeit. Ugyanakkor a fejlesztés kidobott pénz is lehet az ablakon, ha a turisták bezárt kisvendéglőket, bedeszkázott fodrászszalonokat, kihalt vegyesboltokat találnak majd Bükfürdőn. Ennek elkerülése végett, az érdekképviselet az eddigieknél nagyobb kooperációt sürget a fürdővezetés, a szállodák és a város önkormányzata között.

Kerekes szerint: az elméleti statisztikák jól mutatnak a városban, ennek ellenére nagyon nehéz  helyzetben vannak a vállalkozók. A város vendégeinek 65-70 százalék külföldről érkezik, több mint 30 nemzet turistái látogatják a települést. A német vendégek száma a korábbiakhoz képest csökkent, de ennek ellenére legtöbben (35 százalék) továbbra is Németországból jönnek. Az osztrákok aránya évek óta 20-23 százalék körül mozog, a cseheké viszont az elmúlt öt évben robbanás-szerűen, 5-8 százalékról immár 20 százalék fölé nőtt. Az ide látogató vendégek közel hétszázezer vendégéjszakát töltöttek el a városban. Ezzel a számadattal Bük ugyan bekerült a leglátogatottabb városok TOP 10-es keretébe. A baj csak az, hogy a fürdő, a szállodák és a városi vállalkozók közötti párbeszéd hiánya miatt, egyre nehezebb helyzetben vannak azok, akik a városban élnek és itt is próbálják megtalálni számításaikat a munka világában, állítja a szövetség.

Büki TDM: nem rosszabb a helyzet, mint máshol az országban

A TurizmusOnline megkereste Balogh Károlyt, a Magyar TDM Szövetség elnökét, hogy megtudhassuk, valóban ennyire fekete a kép, ahogy azt a fentiekben a vállalkozók szövetsége lefestette. "A bükfürdői idegenforgalmi- és erre épülő egyéb vállalkozások helyzete a kiemelkedő hazai desztinációk, így a hazai turizmus egésze állapotának megfelelő, tehát nem jó" - tájékoztatott az elnök. A tartalékok felhasználásával, a hiteltörlesztések összegének megugrásával, az üdülési csekkrendszer kifutásával a szolgáltatók helyzete még az elmúlt évekhez képest is romlott. Bükfürdő Hévíz után a második legjelentősebb, külföldiek által látogatott hazai idegenforgalmi központ, lakosságszámhoz mérten pedig országosan első, közel 800.000 hivatalos vendégéjszakával, így több mint félezer vállalkozás, illetve az egész fürdőváros jövője függ az idegenforgalom alakulásától. A kialakult helyzet egyáltalán nem egyedi, sőt más hazai desztinációkhoz mérten az itteni helyzet akár irigylésre méltónak is tekinthető, azonban semmilyen felszínes siker-propaganda nem segíthet a hazai turizmus hosszú évek óta stagnáló, sőt folyamatosan romló teljesítményén, tette hozzá.

Az idegenforgalomba szabályozottan és megfelelő mértékben, koncepcionálisan visszaforgatott pénzek hiánya így a turizmus törvény megalkotásáig, a TDM - rendszer teljes kiépüléséig és közvetlen, szabályozott finanszírozásáig nem várható a magyar turizmus európai szinten versenyképessé válása. A gyenge fizetőerejű belföldi piac sem könnyíti meg a sokszor eladósodott, sokszor átgondolatlanul alapított vagy rosszul, nem professzionálisan menedzselt vállalkozások életét. A helyi TDM szervezet, amely több mint 140 büki vállalkozást, az önkormányzatot és a fürdőt is egyesíti, éppen azon dolgozik - a kormányzat szándékaival és a szakmai szövetségek valamint az MT Zrt. törekvéseivel összhangban -, hogy a rosszul szervezett és finanszírozott hazai idegenforgalom, így az abból megélni kívánó vállalkozások helyzete javuljon, nyilatkozta lapunknak Balogh Károly.