Az eddigi maximum 15 napról 90-re növeli az importborok forgalomba hozatali engedélyeinek kiadási határidejét egy jogszabály-módosítással a kormány. Ezzel az idei szüret idejére gyakorlatilag kitiltják a legnagyobb részarányt képviselő, olcsó olasz borokat a magyar piacról, ha a hatóságok élnek a megnövelt új határidővel. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) jelenleg rendkívüli készletfelmérést végez és hamarosan megkezdi az előre hozott termésbecslést is. A HNT több rövid és hosszú távú intézkedést is javasolt a kormánynak, hogy az olcsó borimport miatti egészségtelen és torz versenyromboló hatását tompítani lehessen.

A kormány már döntött arról, hogy egy jogszabály-módosítással meghosszabbítja az importborok forgalomba hozatali engedélyeinek kiadási határidejét – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH) az eddigi 15 helyett 90 napja lesz arra, hogy a forgalomba hozatali dokumentumokat kiállítsa, ha a jogszabály-módosítás megjelenik. Ezzel az idei szüret ideje alatt gyakorlatilag nem lehet majd behozni importborokat, a kormány pedig a későbbiekben további jogi eszközök életbe léptetését is tervezi – tette hozzá az államtitkár.

Az olasz folyóborok okozzák a legtöbb bajt

 A NÉBIH a származási információk és az összehasonlító minták vizsgálata után adja ki az importborok forgalomba hozatali engedélyeit – mondta Tornai Tamás, a HNT elnöke. A hivatal az engedélyeket analitikai vizsgálat nélkül is kiadhatja, ha elfogadja a benyújtott dokumentumokat. A HNT szerint azonban a hosszú szállítási útvonalak miatt az lenne kívánatos, hogy a NÉBIH minél több importtételt ténylegesen is ellenőrizzen, vagyis kontrollálja, hogy a behozott borok valóban megfelelnek-e a származási mintáknak és paramétereknek.

Mint ismert, az importtermékek közül elsősorban az olasz folyóborok okoznak zavart a hazai piacon, mert nem csak nagy mennyiségben, hanem irreálisan olcsón érkeznek az országba. Korábbi vélemények szerint a dömpingáras olasz behozatal az idei szüretkor azzal fenyegetett, hogy – elsősorban a Kunsági borvidéken - drasztikusan letöri a szőlőfelvásárlási árakat.

Meglepő módon az olasz borok sok esetben feleannyiért jutnak a magyar felhasználókhoz, mint más uniós tagállamokban. A tavalyi literenkénti átlagár a HNT adatai szerint 0,64 euró volt, egyes tételek pedig ennél is alacsonyabb, 0,25-0,30 eurós (körülbelül 80 forintnak megfelelő) árakon jelentek meg a hazai piacon. Ez pedig már olyan egészségtelen, torz versenyt teremtett, amelyet különböző eszközökkel korlátozni kell – hangoztatja a HNT.

Tizenegy pontos javaslatcsomag a borimport szabályozására

A nemzeti tanács a borimport rövid és hosszabb távú szabályozására tizenegy pontos javaslatcsomagot juttatott el a kormányhoz. A javasolt intézkedések részben a helyzet azonnali kezelését, részben a hosszú távú megoldást támogatják. A HNT egy hamarosan lezáruló rendkívüli készletfelméréssel, valamint egy előrehozott termésbecsléssel és további intézkedések előkészítésével meg kívánja akadályozni a szőlőárak korábban tapasztalt, egészségtelen áringadozását. A kedvező időjárási feltételek fennmaradása esetén már augusztus második harmadában elkezdődhet a szüret, így a „korán” érkező utánpótlás megfelelő elhelyezéséhez a probléma gyors megoldására van szükség – mondta Tornai Tamás.

A HNT adatai szerint egyébként a borimport mennyisége az idén időarányosan 15 százalékkal csökkent, mivel július közepéig összesen 265 865 hektoliter forgalomba hozatalát engedélyezte a hatóság, míg tavaly ugyaneddig 313 484 hektoliterét. Az import borok elsősorban a termékpiramis alsó szegmensében, meghatározóan a PET palackos kiszerelésben jutnak a piacra.

Ugyanakkor a fogyasztói szokások befolyásolására az ágazatnak jelenleg nincs elkülönített kerete – áll a HNT közleményében. Nincsenek források arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák arról: a megvásárolt termék nem, vagy csak alig tartalmaz magyar bort. Sok esetben a címkék sem segítenek az eligazodásban, mivel a törvényi előírásokat betartva, de nem figyelem felkeltően tájékoztatják a vásárlókat a termékekről. Pedig a nemzeti tanács szerint ebben a szegmensben is lehetne növelni a nemzeti termékek iránti elköteleződést.