A két évvel ezelőtti vásári fagynak sokan tulajdonítottak az akkori közép-európai kiállítók közül szimbolikus jelentőséget, de még az osztrák szakmai orgánum, a Tourismuswirtscahft Austria & International (TAI) is alaposan elverte a port a helyszínt biztosító Austria Center Vienna-n (ACV) és igazgatóján, Thomas Ruppertin, aki, míg egyesek a fűtetlen termekben fagyoskodtak - a lap állítása szerint - épp a melegebb Dél-Afrika felé tartott. Nos ekkor derült ki, hogy a vásár csupán kétévente kerül megrendezésre, vagy, hogy akár nem is lesz. Lett idén, de megerősítve az októberi hírt, Petra Stolba, az Österreich Werbung nemrég újabb 5 évre megválasztott vezérigazgtatója nagy plénum előtt is bejelentette: Köszönjük, mostantól magunk szervezzük a magunk vásárát. Jóllehet tájékoztató jelleggel, már a 2009-es berlini ITB-n tudatták a közép-európaiakkal, hogy változás lesz az actb évenkénti menetrendjében. Öt alkalmat élt meg az először 2007-ben megrendezésre kerülő turisztikai seregszemle.

Hogy ez nagy veszteség-e

hazánknak például, arról Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a Turizmus Online-nak nyilatkozva elmondta: egy ilyen döntésnek nem lehet örülni, de ebből tanulni is lehet, illetve keresni a megjelenés lehetőségeit más fórumokon. Ha az actb-n nem, akkor majd a V4 országok együttműködésének keretében hazánk vizsgálja az együttes fellépés útjait. Horváth Gergely ebben nagy lehetőségeket lát, 2 éves ETC (Európai Turisztikai Bizottság) igazgatósági megbizatásának egyik kiemelt feladata, hogy koordinálja a visegrádiak közös turisztikai megjelenését. A négyes fogathoz csatlakozna még Szlovénia és a hamarosan szintén EU-taggá váló Horvátország is. A fenti országok - különösen a V4-ek - közös vásárszervezése a felvetések szintjén már létezik - árulta el Horváth. Kiemelte a saját szempontunkból lényeges Utazás kiállítást, ahol az idei Bécsben értékesíteni kívánó 12 szolgáltatóval szemben bő 200 magyar eladó jelenik meg. Hasonlóan fogalmazott a vezérigazgató az őszi Business Travel Show-val kapcsolatban. Egyértelmű sikerként jelölte meg Horváth Gergely, hogy az utolsó actb alkalmával csak Magyarország szervezett post-túrát, melyen tekintélyes létszámú - 72 fős - nemzetközi csapat vesz részt keddtől péntekig.

Hogy miért is szakított Ausztria

régiós társaival, arról számos teória létezik. Petra Stolba ezúttal is, akárcsak két éve, hivatkozott az ÖW megbízásából a Szt. Galleni Egyetem által írt tanulmányról. A tanulmány egyebek mellett az actb ilyen formában történő lebonyolításának értelmét hivatott vizsgálni. A részletesen ezúttal sem feltárt tanulmányban a szerzők arra jutottak, hogy nem érdemes folytatni. Két éve Stolba a 2012-ig fennmaradt időt gondolkodási időként jelölte meg. Akkori nyilatkozatok szerint még inkább hajlottak a kétévenkénti megrendezésre, hivatkozva a résztvevők által kitöltött kérdőívekre is, melyekből ugyanaz körvonalazódott. Szintén 2010-ben merült fel az a gondolat is, hogy egyik évben az alpesi országok kínálatát beumtató, the Alps, míg másik évben az actb kerül megrendezésre az osztrák vendégéjszakák majd hamradát elvivő Tirol nyomására. A the Alps maradt, az actb megy. A két év annyiban állja meg a helyét, hogy atb Bécsben minden második évben lesz, míg közte a tartományok valamelyike ad otthont nemzetközi vásárnak.Több helyszíni forrásunk azonban úgy véli, hogy az ÖW finanszírozásában jelentős részt vállaló Osztrák Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich) tagjai nem örültek a közép-európai konkurensenknek. Az Ausztriában kötelező kamarai tagság révén a piac itteni szereplői tekinytélyes összeggel járulnak hozzá a marketing munkához is. Gondolták: jobb védeni amúgy is erős piacukat. Valóban ebben a Petra Stolba által „hibrid vásárként” említett eseményben a házigazda osztrákok szerepeltek legnagyobb súllyal. Az egymillió vendégággyal rendelkező „sógorokkal” az actb-n szereplő összes közép-európai résztvevő együtt sem kelhetne birokra. Ugyanakkor az actb végetértének egyik sajnálatos vetülete, hogy hatékony fellépési lehetőséget jelentett a hőn áhított, a világturizmus megmentőiként kezelt BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) illetve a hasonló szerepnek örvendő közel-keleti olajállamok felé.

A fagy ára

A 2010-es didergésért Közép-Európa visszavág. Az összeesküvés elméletek hívei bizonyára továbbra is szkeptikusak maradnak azt illetően, hogy két éve egyszerű technikai malőr miatt deresedett a bajuszuk a közép-európai kiállító térben. Szerencsétlen volt akkor a helyválasztás; míg Ausztria áttekinthetően egy csarnokban várta ügyfeleit, addig a többi ország egy félreesőbb teremben igyekezett üzleteket kötni. Az ACV 2010-ben először adott helyt az eseménynek. Hogy utoljára-e, arról nem szól a fáma, mindenestre a malőr sokba kerül az ACV-nek. Mint megtudtuk az ÖW továbbra is kártérítési perben áll az ACV-vel; a részvételi díjak 25%-át fizették eddig vissza a kiállítóknak. Az utolsó közös fellépés helyszínén cikkünk írásokor kitűnő idő van. A tágas átlátható csarnokban együtt van jelen minden ország, minden kiállítója. Ha menni kell, hát búcsúzzunk szépen.