Fekete László, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója:

– Több év munkája ment tönkre néhány nap alatt, amikor az MTVostrom képei bejárták a nagyvilágot. Egy csapásra megváltozott hazánk megítélése. Az iraki háború, szeptember tizenegyedike és a SARS idején még a béke szigetének számítottunk, szeptember végén pedig percenként kaptak telefonokat a beutaztatók a legkülönfélébb küldőpiacokról, hogy el merjék-e küldeni utasaikat Budapestre. A szeptemberi előzetes statisztikák és az októberi szállodás tapasztalatok máris azt mutatják, hogy jelentősen csökkent a vendégforgalom a fővárosban, a legnagyobb gondot azonban nem is az azonnali lemondások okozzák. A politikai események hosszabb távú hatása, vagyis az elmaradó érdeklődés sokkal károsabb lesz. Napjainkban, amikor egyre később döntenek az utasok arról, hogy hova utazzanak, rugalmasan változtatnak terveiken. Így ha Budapestet a híradások alapján nem vélik biztonságos helynek, további nyolcvan- száz egyéb európai, repülővel olcsón megközelíthető úti cél között válogathatnak. Óriási tehát a verseny és a kínálat, így szinte bizonyos, hogy az utcai megmozdulások miatt hátrébb szorult a potenciális desztinációk rangsorában fővárosunk. Különösen nagy hátrány, hogy míg a tavalyi franciaországi hasonló események a peremkerületekben történtek, nálunk a város kellős közepén zajlottak, a nemzetközi vonzerejű szállodák környékén. Ráadásul éppen szeptemberben, amely hagyományosan a legerősebb hónap a külföldi vendégérkezések szempontjából, nemkülönben az október. Azok a konferencia- és rendezvényszervező cégek, amelyek szeptember végén döntöttek arról, hogy mely város legyen a helyszíne három-négy év múlva megrendezésre kerülő eseményüknek, szinte biztos, hogy nem választották Budapestet. Nem túlzás azt állítani, hogy a beutazást fenyegető krízishelyzet alakult ki, mivel megszűnt a gondosan felépített kép országunkról, fővárosunkról. Ezt a külföldi utazási szakemberek is megerősítenek. Különös, hogy fel sem merül a hazai ágazat képviselői körében az a szerintem egyetlen üdvözítő megoldás, hogy a turizmust húzóágazatnak tekintő kormány a megszokott források többszörösét mozgósítsa egy rendkívüli országimázskampányra, ahogyan azt például Egyiptom tette korábban. Társaságunk nem rendelkezik pluszforrásokkal, annyit azonban tudunk tenni, hogy az eredetileg decemberre tervezett hetvenötmillió forintos téli internetes kampányunkat előrehozzuk, és már november közepétől népszerűsítjük a várost elsősorban három legfontosabb küldőpiacunk (német, brit és olasz) turisztikai portáljain. Ez különösen fontos, hiszen a legnagyobb visszaesésre éppen a kiemelt küldőterületekről számítunk. Ezenkívül az európai hírű Budapesti Karácsonyi Vásárt és az ahhoz kapcsolódó rendezvénysorozat marketingjét erősítjük fokozottan, és részt veszünk a Winter Invasion akcióban. Mindezekkel együtt szerintem legalább tízszázalékos visszaesésre számíthatunk a vendégéjszakák számában az idén, illetve jövőre, ami szó szerint megtizedelheti a budapesti ágazatban dolgozók létszámát, vagyis tízezer munkahely elvesztésével fenyeget.

Csordás Imre, a Magyar Szállodaszövetség Budapesti régiójának vezetője:

– A kollégák tapasztalatai alapján visszaesés történt a vendégszámban, jó hír viszont, hogy úgy tűnik, az átlagárakat sikerült tartani. A szakma nem szeretne engedni az árakból, még akkor sem, ha átmeneti visszaesésre lehet számítani, hiszen az áfa-, illetve a közterhek emelése már önmagában veszélyezteti a jövedelmezőséget. A szeptember végi lemondások több tízmilliós nagyságrendűek, de az is lehet, hogy elérik a százmilliót, a legnagyobb kárt mégis az elmaradó forgalom jelenti majd a hotelek számára. Jól jelzi ezt a nemzetközi vonzerejű Budapest Maratoni esete. A futóverseny eredeti időpontjára, október elsejére szép számmal foglaltak szállodai szobákat a külföldi érdeklődők. Az utcai összecsapások miatt a két héttel későbbi időpontra halasztott rendezvényen azonban már csak a töredéke realizálódott a korábbi foglalásoknak. Reménykedünk a Winter Invasion sikerében, amire meg is van az okunk, hiszen a szállodákon kívül egyre több turisztikai szolgáltató, például autókölcsönző csatlakozik az akcióhoz. Ugyanakkor minden korábbinál fontosabb lenne, hogy a főváros kerületi önkormányzatai a turizmust szolgáló célokra, például marketingre is áldozzanak az idegenforgalmi adóbevételekből.

Drégely Ágnes, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Beutaztató Bizottságának elnöke:

– Azokat az utazásokat mondták le leggyakrabban, amelyek esetében (például diákcsoportok) az utas közvetlenül maga dönthetett. A külföldi utazásszervezők csaknem minden csoportjukat elküldték. Olyan azonban előfordult, hogy utaztató cégek a zavargások napjaiban folytatott tárgyalások során nem merték kiajánlani Budapestet mint rendezvényhelyszínt. Jó pár kollégával egyetértésben attól tartok, hogy éppen ezért még jövőre is hatással lehetnek konferenciaturizmusunkra a szeptemberi események. Az utcai zavargások képei egy héttel később újra és újra megjelentek a külföldi médiumokban az októbert végigkísérő demonstrációk előzményeiként. Ez sem használt az imázsunknak. Német partnereink elhűlve kérdezgették, hogy mi ütött a magyarokba, teljesen tönkre akarják tenni az országukat? Mindezeket ellensúlyozni talán azzal lehetne, ha pozitív, illetve semleges hírekkel fokoznánk Magyarország médiajelenlétét fontosabb küldőpiacainkon.

Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóhelyettese és marketingigazgatója:

– Ha a szeptember végi utcai összecsapásoknak nem lesz további folytatásuk, nem hiszem, hogy azok hosszú távra komolyan visszavetnék a beutazóturizmust. Kétségtelen azonban, hogy sérült a Magyarországról mint a béke szigetéről kialakult imázs, ennek hosszabb távú hatásai viszont ma még nem láthatók. A küldőpiacokon a zavargások napját követően alábbhagyott az izgalom és a város biztonságával kapcsolatos kételkedés. Egyedül Oroszországban a szovjet emlékmű megrongálása miatt találtak nagy negatív visszhangra a nálunk zajló események, ez azonban a külképviselő megnyugtatására hamar alábbhagyott. A lebonyolítás előtt álló utakat nem mondták le nagy számban a fővárosban: összesen hétnyolc csoporttól és két konferenciától estek el azon a héten a szállodák. A problémát sokkal inkább a meg nem valósuló utazások jelentik, amelyek éppen Budapest főszezoni, szeptemberi és októberi időszakában maradnak el. Ennek mértékét majd csak a novemberben megjelenő statisztikák mutatják meg. Elsősorban a nyugat-európai egyéni utasok visszaesésére lehet számítani, akik egyre később döntenek arról, hogy hova utazzanak. A Magyar Kongresszusi Iroda tájékoztatása alapján a Konferencia Nagyköveti Program a megszokott kerékvágásban zajlik, nem befolyásolják a konferenciaszervezők döntéseit a szeptember végi események. A Budapest téli népszerűsítésére irányuló Winter Invasion kampány tervezésénél még nem sejthettük, hogy milyen nagy szükség lesz a főváros népszerűsítésére az év második felében. A decemberben induló akció honlapját október 19-ig már tizenegyezren keresték fel, és négyszázezer keresést indítottak rajta főként brit, német és francia érdeklődők. A szállodások jelezték, hogy szobafoglalások is történtek. Felmerült, hogy a főváros megszállására biztató akció címét és kampányszövegét az utcai megmozdulások tükrében meg kell változtatni, de a küldőterületeken való tájékozódás és a nagy nemzetközi szállodaláncok magyarországi igazgatóival történt egyeztetések után ez feleslegesnek bizonyult.

Lesznek-e plusz források?

Lapzártánk idején igyekeztünk megtudni, hogy van-e esély egy központi költségvetési forrásokból finanszírozott „sürgősségi” kampány indítására nemzetközi megítélésünk javítása érdekében. Információink szerint a szaktárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy a rendbontások okozta nehézségeket hogyan lehet ellensúlyozni.

Internetes vélemények

A szeptember végi budapesti zavargásokat követően www.turizmusonline.hu internetes oldalunkon a következő kérdést bocsátottuk szavazásra: Milyen hatással van/lesz a magyarországi turizmusra a feszült hazai politikai helyzet? Október 25-ig a fenti kérdésre 98-an voksoltak. A szavazók 14,3 százaléka arra a véleményre szavazott, hogy a kialakult helyzetnek nem lesz hatása, a legtöbb turistát nem érdekli a politika és néhány tüntetés. Ezzel szemben 59,2 százalék vélekedett úgy, hogy negatív hatással lesz, mert a televízióban bemutatott képek (égő autók, gumibotozó rendőrök) elriasztják a félénkebb utazókat. A válaszadók 26,5 százaléka úgy gondolja, csak akkor lehet eldönteni, ha már véget ért az engedetlenségi hullám.