Andor László foglalkoztatáspolitikai biztos az útmutató bemutatásakor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mintegy ötven oldalas kézikönyv segítséget nyújt a tagállami hatóságoknak, hogy megfelelően alkalmazzák az uniós előírásokat, amelyek értelmében minden uniós munkavállaló egyetlen úgynevezett szokásos tartózkodási helyhez kapcsolódóan vehet igénybe szociális ellátást.

"Az uniós jog világos garanciákat ad annak kiküszöbölésére, hogy bárki visszaélhessen egy másik tagállam szociális ellátórendszerével" - jelentette ki Andor.

Az útmutató elválasztja egymástól a szokásos és az ideiglenes tartózkodási hely, valamint az egyszerű tartózkodási hely fogalmát. Közleményében a bizottság világossá teszi, hogy az aktívak alapvetően ott jogosultak ellátásra, ahol dolgoznak, az inaktívaknál, nyugdíjasoknál, diákoknak a szokásos tartózkodási hely a mérvadó. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy hol milyen rokoni kapcsolatai vannak az illetőnek, mennyi ideig tartózkodik a kérdéses országban, és a tartózkodás egybefüggő-e. Az útmutató szerint vizsgálni kell, hogy a munkavállaló jogviszonya milyen munkaszerződés alapján melyik tagállamhoz köthető, hol végez esetleg olyan tevékenységet, amelyért nem kap fizetést. Meg kell nézni az uniós jog szerint azt is, hogy az uniós polgár hol fizet adót, milyen okból költözik el egyik tagországból a másikba, illetve diákok esetén azt is, hogy honnan származik a bevételük.

Az útmutató konkrét példákat és iránymutatást is tartalmaz olyan esetekre vonatkozóan, amelyekben problémát okozhat a lakóhely meghatározása. Ilyen például a határ menti munkavállalók, az idénymunkások, a kiküldött munkavállalók, a diákok, a nyugdíjasok és a kifejezetten mobil inaktív személyek esete. Például ha egy egyesült királyságbeli állampolgár nyugdíjasként Portugáliába költözik és ideje nagy részét ott tölti, akkor a szokásos tartózkodási helye Portugália lesz, még akkor is, ha a nyugdíjasnak továbbra is van egy háza az Egyesült Királyságban, és fenntartja a származási országához fűződő kulturális és gazdasági kötelékeket.

(További dokumentumok: Az Európai Bizottság sajtóközleménye

Útmutató a szokásos tartózkodási hely megállapításához)