Ha a vásárokkal együtt vizsgáljuk a rendezvényeket, akkor is eredményes féléven vagyunk túl: a magyarországi kongresszusi piac a rendezvények száma tekintetében 11,7%-os növekedést mutatott. A nemzetközi konferenciákon átlagosan több mint tíz nemzet képviselői vettek részt, az átlagos tartózkodási idő 4,4 nap volt, ami 2001 óta a leghosszabb tartózkodási idő. Az előző év azonos időszakához képest a 100 fő alatti rendezvények részaránya 47%-ról 43%-ra csökkent. A 100-500 fős konferenciák részaránya 7 százalékpontos emelkedést mutat (54%), az 500 fő feletti rendezvények részaránya pedig 6%-os részarányról a felére csökkent. Az első félévben 23%-ról 27%-ra nőtt az alacsony átlagos résztvevőszámú (149 fő) gazdasági rendezvények száma, ezzel ellentétben a legmagasabb átlagos résztvevőszámmal jellemezhető (228 fő) orvosi témájú konferenciák részaránya 6 százalékpontos csökkenés után 18%-ot mutat. Ezeknek a változásoknak a következményeként a konferenciák átlagos résztvevőszáma 1,8%-kal, 171 főre csökkent. Az egyéb tudományos konferenciák részaránya 23%-ról 15%-ra csökkent, az informatikai rendezvények - a 3%-os aránycsökkenés ellenére is - 10%-os részarányt képviselnek a nemzetközi konferenciákból. A rendezvények 79%-át szállodákban, 12%-át kongresszusi központokban tartották, amely utóbbi 3%-os részarány növekedés az előző év azonos időszakához képest. A konferenciák 75%-ának helyszínéül Budapestet választották, ami 3%-os részarány bővülést jelent. A konferenciák 23%-án nem vettek részt magyarok, a rendezvényeken az összes résztvevő 69%-a külföldi volt. Az egynapos rendezvények aránya közel felére esett vissza (8%), ugyanennyivel nőtt a hat napnál hosszabb konferenciák aránya 2005. első félévéhez képest. Külföldről a legtöbb magyarországi konferenciát a britek (11%), a németek (7%) és a franciák (6%) rendelték, a magyar konferencia megrendelések részaránya 57% volt.