Belgrád újrapozicionálásának egyik leglelkesebb híve és támogatója Jovan Jelovac, építész-designer-újságíró, aki az áttörést az általa életre keltett Belgrád Design Hét javára írja. A minden év júniusában megrendezett szakmai eseményen kiállítások, prezentációk és várostervek bemutatása zajllik Belgráddal a középpontban.

Az 1999-ben még a NATO légiereje által bombázott szerb főváros újra életre kapott és egyre vonzóbb úticél a Balkánra látogató turisták számára. A New York Times beszámolója szerint a Duna és a Száva folyók találkozásánál fekvő Belgrád nagy változások előtt áll és a térség egyik leglátogatottabb városa lehet pár éven belül.

Különcként a keleti blokkban

A korábbi kommunista fővárosok a rendszerváltás után látványos, sokszor giccses arculatváltáson estek át (erre legjobb példa a kilencvenes évek Moszkvája), Belgrádban ez a folyamat elmaradt, ami több okkal is magyarázható. Az ország Tito 1980-ban bekövetkező haláláig egyedülálló politikai beállítottsággal működött a keleti tömbön belül. Tito támogatta a modern építészetet, így felépült az Avala-tévétorony (amit a NATO-bombázások után újjáépítettek) és a jugoszláv szövetségi palota is. A Tito-korszak után következett 1992-ben Jugoszlávia kaotikus széthullása és a délszláv háború. Ebben a káoszban rengeteg ember hagyta el korábbi otthonát és telepedett le máshol, ami által Belgrád lakosságának egy része is kicserélődött, ami a kultúrák keveredésének kedvezett. A sokszínűség korábban is jellemző volt Belgrádban (akkor még Nándorfehérvár), amely a történelmi Magyarország legfontosabb délvidéki védőbástyájaként szolgált.

Belgrád Design Hét

A korábban említett Belgrád Design Hét jelentőségét mutatja, hogy neves európai építészek és tervezők vettek részt a legutóbbi, nyolcadik alkalommal megtartott fesztiválon. A helyszínt a nagyszabású átalakításon átesett Belgrádi Kortárs Művészetek Múzeuma biztosította. Christophe Pillett francia tervező a város látképének tervezésén dolgozik, a brit Paul Belford és Sebastien Noel társaságában. Daan Roosegaard építészmérnök pedig felajánlotta szolgálatait Belgrád úthálózatának fejlesztésére.

Belgrád városának főtervezője Dejan Vasovic kiemelte, hogy várható egy új Duna-híd felhúzása, amit egyelőre ‘Kínai-hídnak’ neveznek a pénzügyi források alapján (170 millió eurós kölcsön). Azt is érdemes tudni, hogy a tavalyi év végén már átadtak egy új Száva-hidat, (Ada-híd) amely a  világ leghosszabb egypilonos kábelhídja. Látványos tervvel állt elő Sou Fujimoto japán tervező, ami egy utak és hidak sokaságából álló betonkomplexum lesz a Száva partján.

Belgrád az elsőszámú célpont

A nagyszabású fejlesztésekből persze pénz nélkül nem sok minden lesz, ám a belgrádi városvezetés rendelkezésére állnak a források a külföldi befektetőknek köszönhetően. Belgrád az elsőszámú célpontja a közel-keleti, kínai, valamint orosz üzletemberek számára is. A kinaiak nem csupán az épp épülő Duna-híd projektben érdekeltek, de további beruházásokat is terveznek, így valószínűleg az sem véletlen, hogy Belgrádban épült fel Európa egyik legnagyobb Confucius központja.

Az Egyesült Arab Emirségek többszáz milliió dollárt invesztált a mezőgazdaságba és bankszektorba a térségben, valamint újraélesztette a szerb légitársaságot Air Serbia néven. A beruházások itt még nem érnek véget: chipeket előállító gyár repülőgépek számára, valamint egy cargo központ felépítése is tervben van. A volt Védelmi Minisztérium épületét is felvásárolták, amelyból egy luxushotel válhat a közeljövőben. Oroszország nemrégiben nyitott egy nem kormányszervezeti irodaközpontot, Azerbajdzsán pedig a Tasmajdan park-projekt legnagyobb szponzora volt. Érdekesség, hogy 1829-ben ebben a parkban hirdették ki Szerbia függetlenségét a Török Hódoltság alól.

A pillanatnak élve

A New York Times kiemeli Belgrád design negyedét, ahol fiatal tervezőknek fenntartott létesítmény épült helyi márkákat és szerb termékeket árusító üzletekkel. A kezdeményezés egyik elindítója Boris Ivanovic vállalkozóból átalakult design szakember, aki vagyonát luxusyacht-tervezéssel szerezte (Art of Kinetik). A VodaVoda ásványvíz üvegeinek tervezője Branko Lukcinak nemrégiben szerzett hírnevet stílusos munkáinak köszönhetően. Nenad és Nebojsa Kostic a tervezői a város épülő boutique hoteljeinek, amelynek megvalósításához 40 millió dollár áll a rendelkezésükre.

Rengeteg új étterem és szórakozóhely is várja a belgrádi látogatókat a pezsgő éjszakai életről hires Savamala kerületben. A New York Times korábbi Budapestről készült beszámolójában szinén kiemelte a hetedik kerület nyüzsgő bárjait és szórakozóhelyeit “Magic Seventh” címmel.

Érdemes ellátogatnunk a 2009-ben átadott, a korábbi Jugoszlávia első nagyáruházának épületében nyílt Supermarketbe, ahol 1400 négyzetméteren találhatunk design-, wellness-, divat- és gasztronómiai üzleteket nosztalgikus hangulattal fűszerezve. A régi belgrádi kikötő helyén privatizáció keretében tervbe van véve a Luka Beograd negyed kialakítása,  a munkálatak azonban egyelőre nem folyatódnak. Szintén kihagyhatatlan látnivaló a Szent Száva templom és a Szerb Nemzeti Könyvtár is. Egyedi jelleget ad Belgrádnak a bombázás sújtotta épületek látványa sokkolva és kíváncsivá téve a turistákat, ellentétben a helyi lakossággal, akik próbálják elfelejteni a történteket. A korszerű épületek és építkezések és a romos házak kettőssége talán még külünlegesebbé teszi a szerb fővárost és lakóit. Nenad Kodic szavaival élve " Aki már élt háborús övezetben, értékel minden egyes apró örömöt. Nálunk az emberek a pillanatnak élnek."