A Wagner család élete összenőtt Szombathely város történetével, az 1945-ös bombázással, az 1949-es államosítással, a rendszerváltással.
A többszöri újrakezdés viszontagsága mellett az öt testvér megtanulta, hogy "mindent el lehet veszíteni csak a tudást nem" ezért tanultak, a lehetőség szerint képezték magukat.
Róbert vállalta a családi vendéglős dinasztia folytatását. Az érettségi után kétéves budapesti tanulmányain kívül életét Szombathelyen töltötte, igazi lokálpatrióta - fogalmaz a nyugat.hu nekrológja.
Az 1960-70-es évek tanácsi vendéglátóipari lehetőségét váltotta fel 1982-ben, mint magánvendéglős, egy belvárosi borozó-pizzéria megnyitásával. 1993-től a jelenlegi étterem és hotel "Wagner Vendégudvar" tulajdonosa.
A nehéz munkával, de annak szépségével eltöltött évek alatt lett az étterem "I. kategóriájú Védnöki Táblával" kitüntetve. Szakmai kiválóságát "Éttermi Mester" cím, és a "Magyar Éttermi Kultúráért " díj bizonyítja. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Országos Elnökségi tagsága is élete sikerességét, szakmai elismertségét igazolja. A Badacsonyi Vinum Vulcanum Borlovagrend tagja, a Vasi Vendéglősök Klubjának alapítója.
A vendéglátás szakmai sikerének részese a vállalkozásban felesége, aki méltó társként mindig vele volt. A családban összetartó kapocs volt, a két saját és a két nevelt gyermekén kívül testvéreivel és azok gyermekeivel nagy családot alkotott. A vendégeket tisztelettel szolgálta, megbecsülte őket mindig volt hozzájuk kedves megjegyzése.
A törzsvendégeket szinte barátként kezelte, szakmai kollégáival szoros kapcsolatot tartott, bármilyen összejövetelen jó hangulatot tudott teremteni akár puszta megjelenésével is. A beosztott dolgozóit a szakma igényességével segítette e pályán, további sikereikben.
Alapos munkája eredményeként remény van arra, hogy a kinevelt utódok biztosítják felépített életművének továbbvitelét. (forrás: nyugat.hu)
