Esettanulmány: Hogyan adjunk el könyvet jogászoknak a Facebook segítségével?
A Google és Facebook elhozta a marketing demokráciáját. A XXI. században Te is fillérekért hirdethetsz és rögtön lemérheted annak eredményességét.
Ha megakadt a szemed a cikkem a címén, akkor arra vagy kíváncsi, hogy mások hogyan használják a social médiát üzleti célokra. Én elmondom Neked a sikersztorinkat, de előtte még felhívom a figyelmet a cím megfogalmazására: nem a Facebookon adtunk el könyvet, hanem a Facebook segítségével.
Mikor fizess hirdetésért a Google-nak?
A vállalkozó szempontjából a Google és az FB közötti alapvető különbség az, hogy a Google piactér (is). Lehet árukeresésre használni. Ezzel szemben az FB nem piactér, hanem dísztér. Oda nem nyitott pénztárcával érkeznek az emberek, hanem azért, hogy az ismerőseikkel (pontosabban az általuk generált sztorikkal) találkozzanak, amelyek vagy megszűrik számukra az Internet híreit, vagy bepillantást engednek a magánéletükbe1. De semmiképpen nem vásárolni megy oda.
Google hirdetést tehát akkor vásárolj, ha névtelen, tömeges árucikket árulsz. Például biztonsági ajtót, műanyag ablakot, autófóliázást és hasonlókat. Ilyen cikkek esetében realitás, hogy az érdeklődők rákeresnek a neten a lehetőségekre, összevetik a honlapok, referenciák minőségét, mérlegelik az árat és a távolságot, majd kapcsolatba lépnek Veled, ha tetszik a portékád. Ebben a helyzetben az internet komoly üzletszerző médium lehet (néha a legfontosabb), és a legelső keresőoldalon való megjelenésed a csőd és a meggazdagodás közötti különbséget jelentheti.
Nagyon speciális, ritka szakmáknak (műszövő, kádár, egyes egészségügyi szolgáltatások), vagy például külföldi pácienseket halászó fogászati ellátóknak szintén érdemes lehet Google hirdetést vásárolnia. Itt az internet – egyfajta modern „Arany Oldalakként” – a lakossági érdeklődők akár egyetlen információforrása lehet.
Egy a lényeg: az egyszeri vállalkozó nem médiabirodalom. A weboldalad értékét nem annak látogatottsága, hanem az onnan érkező megrendelések forintértéke határozza meg. Ha ez – legalább középtávon – nem éri el a weboldal fenntartására és a webes hirdetésre fordított összeget, nagy levegőt kell venni, és az egészet törölni kell.
Mikor indítsunk FB oldalt?
A vállalkozói kínálatodra (statikus) weboldalt építeni, majd azt Google-on hirdetni könnyű. FB oldalt fenntartani nehéz. Miért? A Google-on névtelen tömegárut érdemes hirdetni, hogy aki ilyet keres, az megtaláljon Téged. FB-n nem árut keresnek az emberek, hanem tartalmat fogyasztanak. Tehát FB oldalt csak akkor tarts fenn, ha rendszeresen (legalább hetente egyszer) tudsz olyan tartalmat, hírt generálni, amely érdekes lehet a követőid számára. És ez roppant munkás – szinte lehetetlen – ha a tartalom nem keletkeződik meg „automatikusan” a vállalkozásod működése során.
Mindez rávilágít arra is, hogy a Google hirdetés olyan vállalkozásnak való, amelyik nem „brandet épít”, csupán megrendeléseket gyűjt. (A legtöbb egyszeri magyar vállalkozás ilyen. Nem az a fontos számára, hogy a nevét (Kiss és Nagy Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.) megjegyezzék az emberek, hanem az, hogy ez a név minél több számlán szerepeljen.)
Ezzel szemben egy brandet építő vállalkozásnak vétek kihagynia az FB oldal kínálta lehetőségeket.
Az FB a legolcsóbb brandépítő közeg
Például egy étteremnek (és minden étterem egy brand) nagyon szűk mezsgyén érdemes Google hirdetést bevetnie vevőszerzésre (szinte csak akkor, ha turistákra alapoz), viszont FB oldalt fenntartania nagyon is érdemes lehet. Bővítheti potenciális vevőkörét, általános ismertségét és ennek a körnek időnként ajánlatokat küldhet. Ez lényeges: FB oldalt azért tart fenn a vállalkozó, hogy hasznos infót adjon a követőinek, és esetenként megkínálja őket az ajánlatával. A folytonos ajánlatok fárasztóak, visszataszítóak.
Az étteremben mindig történik valami. Egy új étlap, egy új specialitás. Itt a nyár, kitelepültünk. Itt a tél, nálunk járt a Mikulás. Jövő héten Torkos Csütörtök. És így tovább. Ha semmi más nincs, akkor hetente akár egy-egy ínycsiklandozó fogás fényképét is kirakhatja az oldalára, végül is az a legjobb cégér.
Tehát az „önmagától” keletkező tartalom alapvető a jó FB oldal fenntartásában. Kivételek természetesen vannak. Egy kommunikatív, jó irodalmi vagy stílusérzékkel megáldott vízvezeték-szerelő is építheti személyes brandjét érdekes, mulatságos FB oldallal például a vízvezetékek általános problémáiról, elrémisztő fotókkal, vagy a megrendelők hülyeségéről sztorizgatva. De ez a kivétel.
Miért indított a HVG-ORAC FB oldalakat?
A HVG-ORAC jogi könyvkiadó. Egy kiadóvállalkozás különös branding helyzetben van. Az elsődleges brand ugyanis a könyvcím, és minden egyes könyv önálló brand. A második fontos brand a szerző neve. Az alkotást létrehozó, megszervező, kockázatviselő vállalkozót, a kiadót senki nem ismeri, vagy legalább is nem tudja összekapcsolni a termékkel (Ön tudja a kedvenc filmjét gyártó stúdió nevét? A producer nevét? Esetleg meg tudja mondani – lesés nélkül – az ÜPSZI kiadóját? Ugye…).
Ehhez képest a HVG-ORAC helyzete kivételesen speciális, egyrészt, mert egy zárt szakmai közösséget szolgál ki, másrészt, mert magyar jogi kiadó kevés van (3-4 maximum), harmadrészt, mert nevének első fele, a HVG önmagában erős brand.
A HVG-ORAC FB-n való megjelenésének kiváltó oka két alapvető jogszabály, a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv lecserélése volt. A kiadó megfelelő stratégiával kívánt reagálni erre az évszázados piaci eseményre, ami egyrészt a versenyképes tartalom és termék kifejlesztését, másrészt ennek hatékony kommunikációját foglalta magába.
Az értékesítés online stratégiája
A tartalomfejlesztés nem része jelen írásnak, azt meghaladóan viszont a stratégia végkövetkeztetései a következők voltak:
1) a hangsúly az online médián lesz,
2) mind az új Btk.-ra, mind az új Ptk.-ra elindítunk egy-egy mikroszájtot,
3) a mikroszájtokhoz kapcsolódni fog 1-1 FB oldal,
4) a mikroszájtok
- blogszerűen szakmai tartalmat fognak közölni a jogászságnak,
- a fejlesztett termékek reklámfelülete lesznek,
- árkedvezményes kártyás vásárlást tesznek lehetővé,
5) Az FB oldalakon posztokat teszünk közzé a mikroszájtokon megjelenő tartalmakból, hogy így is generáljunk forgalmat a mikroszájtokra,
6) a mikroszájtokat (a termékeket) Google hirdetéssel, az FB oldalakat FB hirdetéssel fogjuk promótálni.
A hangsúlyt azért helyeztük az online médiára, mert az anyagi keretek az off-line médiavásárlást nem tettek lehetővé2.
A mikroszájtok (ujbtk.hu, ptk2013.hu) elindításának szükségessége technikai is volt. Elméleti lehetőség arra is lett volna, hogy a kiadó főoldalán, a hvgorac.hu-n jelenjen meg a tartalom. Ennek azonban voltak akadályai. Egyrészt a hvgorac.hu .NET programozási kódban íródott, amihez kevesen értenek és nehézkes változtatni. Például azzal szembesültünk, hogy az aloldalak URL-jei nem „beszédesek”, ami kereső-optimalizálási szempontból hátrányt jelentett. Másrészt több vállalkozó szellemű IT fejlesztő bevállalása, majd titokzatos eltűnése után sem tudtunk kártyás fizetést integrálni főoldalunkba.
Végül abban maradtuk, hogy a technikai akadályokkal nem tudunk és nem is akarunk megbirkózni, ezért zárójelbe tesszük őket. A rendelkezésre álló IT kompetenciával teljesen új, szabad forráskódú (WordPress) oldalakat építettünk fel, amelyeket rugalmasan és könnyen tudtunk az igényeinknek megfelelően alakítani.
A mikroszájtok elindításának előfeltétele volt a kiadó szaklapjaiban rendszeresen keletkező értékes szakmai tartalom. Tehát az új kódexek egyes részeiről, jogintézményeiről neves szerzők írtak, írnak cikkeket, mind a törvények hatálybalépése (Btk.: 2013. július 1., Ptk.: 2014. március 15.) előtt, mind azt követően, így biztosak lehettünk benne, hogy megfelelő időközönként releváns posztokkal tudjuk frissíteni az oldalakat. Továbbá ez a két mikroszájt lett a kiadó fejlesztett termékeinek „fő” hordozója (reklámfelülete és webshopja), amelybe már kártyás fizetési lehetőséget is tudtunk integrálni.
A mikroszájtok fejlesztését a HVG-ORAC saját IT személyzettel, de külsős SEO3 tanácsadóval végezte. Az oldalak olyan induló tartalommal lettek ellátva és olyan „kötelező” technikai standardok szerint lettek megtervezve és felépítve, hogy keresőoptimalizáltak legyenek. A Ptk.-s oldal esetében az ujptk.hu domainnév már foglalt volt és a megvásárlására tett megkeresés válasz nélkül maradt. Ezért lefoglalásra került az összes egyéb, szóba jöhető domainnév4, majd ezután az FB-s név (ott még szabad volt az „Új Ptk.”)
Az online értékesítés Facebookos támogatása
A mikroszájtok külön-külön FB oldallal való támogatása nem volt szükségszerű, viszont a Google analytics azt mutatta, hogy a hvgorac.hu forgalma a közvetlen beírást és a természetes keresést követő harmadik helyen a Facebook ajánlásokból (hivatkozások) generálódik. És ráadásul úgy, hogy a kiadó semmilyen FB tevékenységet nem fejtett ki! Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a vásárlóink ott vannak az FB-n és beszélnek rólunk, tehát kézenfekvőnek tetszett, hogy követnünk kell őket a Facebookra, ezért minden mikroszájt mellé egy-egy FB oldalt is indítottunk.
Végül az alábbi weboldal-portfolió állt fel:
Ebben a rendszerben a corporate brandet vivő „zászlóshajó” weboldalt, a hvgorac.hu-t kiegészíti kettő, célszerinti mikroszájt (ptk2013.hu, ujbtk.hu). Utóbbiak egyrészt infocenterként szolgálnak a szakmai közönség számára, másrészt a célra kifejlesztett termékek online marketing és értékesítési eszközei. A kiadó két másik különálló brandjének, a Jegyző és közigazgatás című újságnak, és a Jogkódex elektronikus jogi adatbázisnak szintén különálló weboldala és FB oldala van5.
Az indulásuk óta eltelt időszakban (Ptk.: 611 nap, Btk.: 717 nap) az oldalak hivatkozásos forgalmának 45%-át a Facebook adta6.
Látogatottsági tapasztalataink
Érdemes észrevenni, hogy mindkét oldal a 26. napon érte el az 1000. lájkolót, bár eltérő tematikával indultak, különböző időpontokban és nem is (teljesen) azonos célcsoporttal. Ez lehet akár a véletlen műve is, de azé is, hogy a Facebook 2012 végén úgy profilírozta az oldalainkat, hogy azok tartalmát, frissítését, a követők válaszreakciót, valamint sok más, halandó előtt ismeretlen szempontot és – legfőképpen – a hirdetésre elköltött pénzt figyelembe véve olyan kategóriába estek, ahol az 1000. lájkoló a 26. napon „dukált” a kedves ügyfélnek.
A másik érdekesség, hogy mindkét weboldal látogatottságának történelmi maximumát az adott törvények hatályba lépését követő első, hétfői munkanapon érte el. Ez a Btk. esetében egybeesett a hatálybalépés napjával, a Ptk. esetében a hatálybalépés (március 15.) szombatra esett, a rákövetkező hétfő hozta el a csúcsot. Vélhetően a jogász kollégák a hetet indító kávéjukat szürcsölve rágugliztak, hogy akkor mit is kellene kezdeni az új törvényekkel.
Online marketingtevékenységünk
A mikroszájtok és az FB oldalak marketingje az alábbi egyszerű séma szerint zajlott:
- a mikroszájtokon rendszeres posztok
- a mikroszájtok posztjainak újraposztolása az FB-n (linkkel a weboldalra)
- konkrét ajánlat esetén e-dm a levlistára, linkkel a mikroszájtra (ritkán az FB oldalra is, de a láblécben mindig feltüntetve a FB oldalt)
- Google hirdetések konkrét ajánlatokkal
- FB hirdetések magára az FB oldalra, konkrét posztokkal, ritkábban ajánlatokkal
- a mikroszájtok tartalmaztak hivatkozásokat egymásra is, így erősítve a portfoliót7
A Google és az FB hirdetésfeladási rendszerei
Amint már szó volt róla, a Google hirdetésekkel és az FB hirdetésekkel eltérő módon lehet és kell ügyfelet szerezni. Ez meglátszik a két cég hirdetésfeladási rendszere által felkínált lehetőségekből is. A Facebook sokkal pontosabb, például érdeklődési kör, lakóhely vagy személyes státusz alapú (nagyon fontos, amit a Google nem tud: életkor!), valamint „social”, tehát az ismerősök elérését lehetővé tevő célzást enged(ett) a hirdetőknek. Ezzel szemben a Google igazából arra jó, hogy ha valaki kifejezetten olyan terméket keres, amit én kínálok, akkor engem (is) találjon meg (jó esetben).
A HVG-ORAC-nál az FB hirdetések kialakítását azzal a céllal kezdtük, hogy a jogászokat érjük el. Ki lehet jogász az FB-n? Például az, akinek érdeklődési körében ott a „jog” szó8. Vagy aki valamelyik jogi egyetemen végzett, vagy oda jár. Nagy valószínűséggel az ismerősei között is felülreprezentáltak a jogászok.
Mivel mi több, jogászoknak szóló FB-oldalt adminolunk, ezért jól ki lehetett használni azt a hirdetés-feladási lehetőséget, hogy más, saját oldalaink lájkolóinak hirdessünk egy adott oldalt. Például mind a Ptk., mind a Btk. FB oldalaknak már több ezer lájkolója volt (nyilván átfedésekkel), amikor 2013. január 21-én elindítottuk a Jogkódex FB oldalt9. A célcsoportot ekkor úgy határoztuk meg, hogy akik lájkolták a Ptk. vagy Btk. FB oldalakat (vagy ismerősük lájkolta) és egyetemista korúak, azoknak fusson a hirdetés. Mivel így már volt egy jó minőségű induló „adatbázis”, az 1000. lájkolót 13 nap alatt sikerült elérni10.
A hirdetésfeladási rendszert mindkét nagy cég néhány havonta – mindenféle előzetes bejelentés, vagy a kimaradás lehetősége nélkül11 – változtatgatja, tehát erről részletesen nem érdemes írni. Ha valaki elkezdi használni bármelyik hirdetési rendszert, akkor pár óra alatt elsajátíthatja a használatát és ha megvan (itt jön a cikk legfontosabb üzenete) a megfelelő tartalmú hirdetési anyaga és a célcsoportja, akkor elég hamar össze tudja állítani hirdetését. Rendszeres használat esetén ez készség szintjét éri el, tehát ha változtatás esetén egy gombot nem találunk a megszokott helyeken, akkor kis keresgélés után fellelhető, vagy tudomásul lehet venni, hogy egy lehetőség megszűnt. Például az FB az elmúlt hónapokban szüntette be egyik nagyon kényelmes hirdetésfeladási lehetőségét, mégpedig azt, hogy egy adott oldal legfrissebb posztja automatikusan hirdetésbe menjen. Ezzel nyilván azt akarják elérni, hogy csak minőségi posztok fussanak hirdetésként, ne bármi, amit egy oldal kicsap az Idővonalára. Viszont a minőségi tartalmakat posztoló oldalaknak ez extra teher, minden posztot külön kézzel hirdetésbe kell rakni.
Alapvető dilemma: inkább az oldaladra vagy a posztodra gyűjts lájkokat?
Az FB hirdetési rendszerrel alapvetően két dolgot lehet elérni: 1. hogy az FB oldalad minél több lájkolót szerezzen, 2. hogy egy adott posztod minél több emberhez jusson el.
A hőskorban – pár évvel ezelőtt – a lájkolók száma (nagy száma) elegendő és egyben alapfeltétel volt a sikerhez. Magyarán minél több lájkolód volt, annál több emberhez jutott le az üzeneted. Ráadásul lájkolót is „könnyű” volt szerezni12. De legalább is olcsó volt. Ez mostanra megváltozott. Az FB is üzleti vállalkozás, tehát pénzt akar keresni. Lehet bárhány lájkolód, ő dönti el, hogy a posztod hányukhoz jut el természetes úton. Ez a szám pedig egyre kevesebb13. Egyrészt, mert az FB-n is nő a „zaj” mindenki Idővonalán, tehát a cég az oda bekínált posztok szortimentjét minél színvonalasabban szeretné tartani, másrészt, hogy minden üzlet vegye észre magát, miszerint a hirdetésért fizetni kell. Harmadrészt, hogy aki már észrevette magát, és fizet, azoknak jusson hely, ne a potyázóknak…
A lájkolószám továbbá azért egyre kisebb jelentőségű, mert a hirdetési célcsoportok paraméterezésével gyakorlatilag már bárkit elérhetsz a Facebookon, nem kizárólag a lájkolóidat. A „page like” fétis tehát okafogyottá vált. Egy most induló, jó minőségű FB oldalnak pár ezer vagy pár tízezer lájkolónál többet már nem érdemes gyűjtenie (=pénzt fordítani a megszerzésükre), ez pont elégséges ahhoz, hogy rajtuk keresztül – az egyéb hirdetési beállításokkal – a célcsoportját elérhesse.
Tapasztalatunk szerint a magukra az oldalakra vonatkozó hirdetéseknél (page like) lényegesen többen kattintanak az oldal egy-egy posztjára vonatkozó (page post engagement) hirdetésekre, az arány akár hússzoros is lehet). Amint tehát elérted azt a kritikus tömeget, hogy oldalad már nem látszik komolytalannak a kevés lájkoló miatt, érdemes a hirdetési büdzsét arra fordítani, hogy a posztok minél több érdeklődőt elérjenek (ugyanis ha a posztoknak eleve nagy a CTR-je14 és még sok embert is érnek el, akkor multiplikálod a hatást).
Szintén fontos (és általános) tapasztalata a hirdetőknek, hogy ha egy hirdetési szöveg magas CTR-t ér el az FB-n, akkor a Google-ön is azt fog, és fordítva.
Azt is észrevettük, hogy a Google-ön a képes hirdetésekre lényegesen kevesebben kattintanak, mint a szövegesekre15. Itt jön ki az a fentebb már taglalt különbség, hogy a Google-ön a szöveges hirdetéssel akkor találkozik a felhasználó, ha egy terméket keres, tehát „a piacon van”. A képes Google hirdetéssel pedig akkor, ha tartalmat fogyaszt, például youtube videót néz16.
A ptk2013.hu és az ujbtk.hu projekt értékelése
A két FB oldallal megtámogatott mikroszájt minden tekintetben hozta a várakozásoknak megfelelő ideális eredményt. Az ujbtk.hu versenytárs nélkül maradt a piacon, a ptk2013.hu pedig hamar tekintélyes szájttá nőtte ki magát, az oldalt a nekünk fontos kulcsszavakra a legelső találatok között hozza a Google. Talán azt is kijelenthetjük, hogy az új Ptk.-val foglalkozó legszínvonalasabb, legtartalmasabb szakmai oldal, amely ráadásul a HVG-ORAC termékeit értékesíti: 2014. április 3-án megtörtént az oldalról indított 1000. kártyás vásárlás.
A mikroszájtokhoz tartozó FB oldalak szintén sikeresek. Az Új Btk.-n egy-egy poszt átlagosan 30-40 ezer embert ér el, akik közül 500-1000-en kattintanak rá, és kb. 100-an lájkolják, megosztják vagy kommentálják. Az új Ptk. esetében egy-egy poszt átlagosan 5-7 ezer embert ér el, 300-700 között van a rákattintók száma és 60-130 között a lájkolók, megosztók, kommentálók száma.
Az FB oldalak nem várt eredményt is hoztak: a jogászi szakmába való beágyazottságukat látva külső hirdetők is jelentkeztek megjelenési igénnyel.
Összegzés:
- Ami a legfontosabb: Google-ön és FB-n hirdetni könnyű. A jó tartalmat (hirdetési alapanyagot) előállítani a nehéz.
- A Google az áruk, az FB a hiúság piactere. Ha „névtelen”, jellemzően egyszeri vásárlást jelentő üzleted van (például műanyag ablak), akkor Google-özni érdemes. Ha az értékesítéseid által brandet is építesz, akkor a Google mellett FB-zni is lehet és szükséges17.
- FB oldalt akkor szabad indítani, ha látod legalább középtávon előre, hogy milyen tartalommal fogod tudni megtölteni és ezt meg is teszed. A folytonos vásárlási ajánlatok fárasztóak, visszataszítóak.
- Az FB lájkolók száma egy kritikus tömeg (a cikk írásának napján pár ezer ember) felett irreleváns.
- Hacsak nem Te vagy Nyáry Krisztián vagy Tibi atya, a posztjaid nagyon kevés embert fognak elérni. Az értékelhető nagyságú elérésszámért fizetned kell.
- És végül: csak akkor használj Facebookot üzleti célra, ha megéri. Ha nem éri meg, ne csináld.
Szerző: Dancs Gábor
Tetszett a cikk? Vásárolja meg vagy fizesse elő magazinunkat!
online lapszámvásárlás >>
nyomtatott lapszámvásárlás >>
online előfizetés >>
nyomtatott előfizetés >>
1 Tehát az FB nem az áruk, hanem a hiúság vására.
2 Illetve a HVG-ORAC-nak saját piacán jelentős „médiája” is van, kiad egy tucat szaklapot, elad évente több ezer könyvet, ezeket elégségesnek tartottuk off-line médiának.
3 search engine optimization, azaz keresőmotor-optimalizálás
4 Ez utóbb nagyon hasznosnak bizonyult, mert legnagyobb konkurensünk utánunk ébredt, és kénytelen volt egy 23(!) karakterből álló domainnév alatt elindítani a saját új Ptk. weboldalát, majd pár hónap küzdelem után feladta és bezárta az oldalt.
5 Ezen túlmenően a kiadónak még vannak kisebb forgalmú weboldalai, azokhoz viszont nem csatlakozik FB oldal.
6 A teljes forgalmat tekintve az arány jóval kisebb, 6% (Ptk.) és 9% (Btk.), mivel mind a direkt linkbeírás, mind a Google természetes és fizetett keresése elvisz 90%-ot.
7 Kezdetben vala a hvgorac.hu 5-ös page rankje, ami „húzta” az új oldalakat. Ma már mind a ptk2013.hu, mind az ujbtk.hu page rankje 5-ös.
8 Persze mindent ésszel kell csinálni. Hiába van többmillió érdeklődő a „jog” kifejezésre, mert ők valószínűleg a „jogging” szerelmesei. Tehát a konkrét esetben más szavakkal kellett pontosabban körbehatárolni a célcsoportot.
9 A Jogkódex FB oldala hasznos tippeket, újdonságokat közöl a szoftverről, illetve a fiatal jogászokat, joghallgatókat célozza, hogy ismerjék meg és kezdjék el ingyenesen használni. Profilja így a Ptk. és Btk. FB oldalakétól eltérő és dinamikája lassabb.
10 Érdekes, ez pont fele a 26 napnak…
11 Jó, igazságtalan vagyok, alapvető változtatásokról néha írnak egy bekezdést.
12 Tibi atyának most is könnyű, de most üzleti FB oldalakra tessék gondolni.
13 Tapasztalataink szerint egy nagyon jó minőségű poszt (=a lájkolók számára érdekes, hasznos) egy jó minőségű publikum (=a lájkolók tudatosan jelölték be az oldalunkat) 50%-hoz jut el. De a 10%-ot lehet általánosnak venni.
14 click-through rate, azaz átkattintási arány
15 Az FB-n ez jellemzően fordított, ott képre többen kattintanak.
16 Bár mi videós hirdetéssel sosem próbálkoztunk, azon mindig elcsodálkozom, hogy a hirdetők mit várnak egy 30 mp-es internetes reklámfilmtől, amikor a felhasználók kötelező megtekintési ideje, ami után továbbkapcsolhatnak az általuk fontosnak vélt tartalomra, az 3-5 másodperc. Nem 3-5 másodpercbe kellene sűríteni az üzenetet, hogy akinek ez alapján felkeltette a hirdetés az érdeklődését, az tovább nézze? Ehelyett az első 3-5 másodpercben jellemzően – erősen szakadozó környezetben – valamiféle intró látható zenével, talán még az se derül ki, hogy ki a hirdető, nemhogy az, mit hirdet…
17Műanyag ablakot hirdetni az FB-n pénzkidobás ahhoz képest, hogy ugyanazzal a büdzsével vásárlókat is behozhatnál a Google-ön. De ha brandet építesz, és FB-zni kezdesz, a Google-ön megszokott hirdetések (pl.: „Legjobb minőségű német műanyag ablakok most 50% kedvezménnyel”) az FB-n hatástalanok lesznek. Az FB egyszerűen nem az a környezet, ahol ilyesmire odafigyelnek az emberek, miközben az ismerőseikkel szocializálódnak. Ha viszont hasznos tartalmat kínálsz fel nekik, amire későbbi életükben támaszkodhatnak, akkor kattinthatnak rád. Ilyen lehet például egy hirdetésbe tett FB poszt ezzel a címmel: „5 ok, miért érdemes német műanyag ablakot venni kínai faablak helyett”.
