A 80 éve lebontott Tabán emlékezete
A Tabán hosszú történelme során túlélt ostromokat, természeti katasztrófákat, járványokat, tűzvészeket – végső pusztulását a „városfejlesztés” értelmetlen mohósága okozta. 1933 és 1936 között 400 házat bontottak le egy soha meg nem valósult fürdőnegyed kedvéért. 1933 őszén koppantak a csákányok a legősibb budai városrész kövein. Maradéka az ostrom áldozata lett, a maradék maradéka az új Erzsébet híd építésekor pusztult tovább. Mára csak a nosztalgia maradt. De miért, hogyan jutott erre a sorsra? Kik, miből, hogyan éltek itt? Miképpen lett a dolgos szőlőművesek, kereskedők, halászok városából „budai Grinzing”? Az lett-e tényleg?
A történetmesélő tablók mellett ritkán látható eredeti metszetek és grafikák kerülnek a falakra, egy teremben pedig kilenc hajdanvolt tabáni mutatkozik be a látogatóknak, a hős pópától az írót nevelő mosónőig, csillagászati órák kitüntetett mesterétől a mézeskalácsosig.
A kiállítás november 9. és február 2. között várja a látogatókat a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
(archív kép: fortepan.hu)
