Rovarok nélkül nem lenne virág és gyümölcs, nem bomlana le a lehullott avar és az elpottyantott ürülék, és kiszáradt állati tetemek hevernének minden szárazabb helyen. Nem egy szívderítő látomás… de szerencsére nem valóság. Vajon megéri cserébe a légyzümmögés, a szúnyogok idegesítő danája, a molyok a kamrában és a ruhásszekrényben, a kártevők a szántóföldeken és a raktárakban?
Ráadásul nem ilyen egyszerű a képlet. Mert könyvmolyról és aktakukacról beszélünk, Katalinkáról gyermekdalunk szól, a (ganajtúró) szkarabeusz bogarat szentként tisztelték az ókori egyiptomiak, psziché pedig, a pillangó, a lélek univerzális szimbóluma lett. A rovarokkal összefonódott az életünk, az emberiség kultúrája.
Március 19-én nagyszabású kiállítást nyitott a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest VIII. Ludovika tér 2-6.), a rovarvilágról, Hatlábúak birodalma címmel. Igazi meglepetést okoz majd szülőnek, gyereknek, tanulónak, de még a tanároknak is.
Nem véletlen, hogy erre most került sor. Idén a Biodiverzitás nemzetközi évét ünnepli az egész emberiség, mert az élővilág sokféleségének fogyása és megőrzése az emberiség egyik legnagyobb problémájának ígérkezik. Idén 100 éves a Magyar Rovartani Társaság, az ország egyik legpatinásabb tudományos civil szervezete. És idén augusztusban 6-800 rovarkutató érkezik Budapestre, a világ minden szögletéből, hogy részt vegyen a 9. Európai Rovarászati Kongresszuson. Azaz, sokszor megvetett ízeltlábú társaink a kulturális turizmust, és vagy 3000 vendégéjszakát generáló lényekké léptek elő.
Bővebb információ: www.mttm.hu
'
