Négy országot mutatott be a Magyar Turizmus Zrt. „A hónap küldőországa” című rendezvénysorozatának októberi prezentációján Kiss Kornélia, az MT Zrt. kutatási igazgatója. Az európai kontinens valamivel több mint egytizedén elterülő, de a lakosságnak csupán 3,6 százalékát adó Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország fejlett turizmussal jellemezhető. A külföldi szabadidős célú utazások aránya Dániában 73 százalék, Finnországban és Norvégiában 65 százalék, Svédországban pedig ennél is alacsonyabb, 55 százalék. A vizsgált négy észak-európai ország összességében az európai külföldi utazások 8,6 százalékát, a szabadidős célú külföldi utazások 7,9 százalékát generálta 2005-ben.
A négy ország lakosai a külföldi, elsősorban tengerparti, úgynevezett főutazás mellett szívesen tesznek rövidebb, speciálisabb igényeket kielégítő utazásokat (jellemzőek például a városlátogatások vagy a gyógy- és wellnessüdülések) is. A „tömegélményt¨ csak a tengerparti nyaralás esetén tartják elfogadhatónak. Külföldre nyaralni leggyakrabban repülőgéppel utaznak. A személyautó a gyermekes családok utazásaiban meghatározó. A felkeresett országok árszínvonala hasonlóan fontos az utazási célterület kiválasztásában, mint az éghajlat. A családok és az idősek számára a biztonság a legfontosabb döntési kritérium, a fiatalabb és tapasztaltabb utazók körében az egzotikus úti célok népszerűek.
Székely György, az MT Zrt. képviselet-vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az „északi utas” többféle célcsoportból áll össze. Közülük legfontosabbak a 40-es-50-es évek nagy generációja, a 25–40 év közötti szülők gyerekekkel, a 25 és 35 év közötti szingli nagyvárosiak, valamint a 45–65 év közötti hölgyek. Érdemes azt is tudni, hogy Skandináviában a legmagasabb a konferencia)tréning napok száma.”
Az észak-európai piacon Magyarország legfontosabb versenytársainak Ausztria, Csehország, Lengyelország, valamint – ha a vízparti üdülésekről van szó – Horvátország és Bulgária számít. Budapest legfontosabb versenytársainak Bécs és Prága tekinthető. Magyarország előnyére szolgál a vendégszeretet, Budapest szépsége és az újdonság ereje, ugyanakkor a turisztikai szolgáltatásokban, az infrastruktúra állapotában, a tisztaságban és a nyelvtudásban a versenytársakhoz képest Magyarország hátrányban van.
Az észak-európai országok lakosai 2005-ben csaknem 700 ezer vendégéjszakát töltöttek a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, amelyek külföldi forgalmának 6,3 százalékát generálják. Így az észak-európai piac jelentős súllyal rendelkezik küldőpiacaink között. Közülük Dánia a legfontosabb, a 9. a küldőpiacok sorában. A vendégforgalom időben és térben egyaránt koncentrált: a dán vendégéjszakák több mint fele júliusban realizálódik. Finnország, Norvégia és Svédország esetében a kora őszi/szeptemberi és a tavaszi/húsvéti időszakok kedveltek. Míg a dánok körében a Balaton a legnépszerűbb hazai fogadóterület, a finnek, a norvégok és a svédek elsősorban Budapestet és környékét keresik fel. A dánok 14,2 százaléka üdülési céllal érkezik, ezzel szemben a finnek (22 százalék) és a svédek (16,6 százalék) körében a városlátogatás szerepe kiemelkedő.
Az észak-európaiak általában kevés ismerettel rendelkeznek Magyarországról, ennek ellenére minden ötödik lakos szívesen felkeresné hazánkat. Az országot kevéssé gondolják modernnek és fiatalosnak. A szakértők ennek ellenére úgy vélik, Magyarország nagyon vonzó lehet számukra második vagy harmadik célpontként, különösen, ha sikerül vonzó programokat összeállítani, – kulturális turizmus, termálvízre épülő szolgáltatások, golf, borutak terén.
