A projekt Jirí Blazek, a Cseh Tudományos Akadémia tudományos munkatársának ötlete. Blazek ugyan vegyész, de szenvedélye a történelem. Az első, ilyen témájú biciklitúrákat tavaly nyáron szervezte meg. Tekintettel a nagy érdeklődésre, idén a biciklitúrák mellett már autóval is meglátogathatóak lesznek a háború utáni erőszakcselekmények, tömeggyilkosságok színhelyei - olvasható a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilapban, amely pénteki kiadásában foglalkozott a témával.

Bár a főszervező azt állítja, hogy a túrákat elsősorban a fiatal cseheknek szánta, nagy az érdeklődés irántuk a szomszédos Ausztriában és Németországban is, ahová a világégés után a Prága által háborús bűnösnek kikiáltott mintegy hárommillió csehszlovákiai szudétanémetet kitelepítették. Sokan közülük még élnek, de leszármazottaik is nagy érdeklődést tanúsítanak múltjuk iránt.

"Tavaly elsősorban Nyugat- és Észak-Csehországban túráztunk. Idén Dél-Csehország és Dél-Morvaország a cél" - mondta a lapnak Blazek. "Szörnyen bosszant, hogy a kitelepítéseket továbbra is úgy magyarázzák, mint egy igazságos válaszlépést, mint amit a németek megérdemeltek, holott erre az erőszakra békeidőben került sor, s mindenféle bírósági döntés nélkül" - mutat rá a 29 éves vegyész.

A túrák alatt a résztvevők megismerkednek az I. Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) nemzetiségi politikájával is, amely Blazek szerint "mostohaként" bánt a németekkel, s ezzel ő maga is hozzájárult ahhoz, hogy a harmincas évek végén a csehszlovákiai szudétanémetek Hitler felé forduljanak. "Az iskolai történelemkönyvekben állandóan azt írják, milyen demokratikus állam voltunk. Például a németek számára kedvezőtlen nyelvtörvények viszont egyáltalán nem ezt mutatják" - fejtette ki Blazek.

A tavalyi tapasztalatok azt jelzik, hogy a túracsoportok felét csehek, másik felét pedig osztrákok és németek teszik ki.

Jirí Blazek azt állítja, hogy az általa életre hívott turisztikai projekt visszhangja jó, s elítélő, negatív véleményekkel, illetve fenyegetésekkel eddig még nem találkozott. "Meglehet azért, mert kishal vagyok, akit nem igen vett észre senki" - jelentette ki.

A II. világháború után a szudétanémeteket és a magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a korabeli csehszlovák hatalom. A szudétanémetek elleni erőszaknak cseh területen német források szerint mintegy 200-230 ezer, cseh történészek szerint pedig mintegy 25-30 ezer áldozata volt. Mintegy három millió szudétanémetet telepítettek ki Csehországból a nagyhatalmak jóváhagyásával, míg a magyarok kitelepítését a nagyhatalmak nem hagyták jóvá.