A közlés szerint a táblát az umbriai városban található Feronia-forrás kútház belső falán helyezik el. A költőt profilból ábrázoló, latin-olasz-magyar feliratú, Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas szobrászművész által tervezett kőtábla annak állít emléket, hogy Janus Pannonius 1458 júniusában felkereste az antikvitás idején vallási kultusszal tisztelt nimfa forráskútját, amelynek dicséretére megírta a Feronia-elégiát.

"A város felett magasodó négytornyú vár tövében csörgedező Feronia-forrás az a kitüntetett földrajzi hely, ahol ma is szinte ugyanolyan a környezet, mint amikor azt a magyar poéta felkereste. Az irodalom történetében ritkán adódik arra lehetőség, hogy ilyen pontosan megjelölhető legyen egy nevezetes vers születésének helye, és azt ma is olyannak lássuk, mint látta azt a költő fél évezreddel ezelőtt" - olvasható az összegzésben.

A táblát Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója; Francesco De Rebotti, Narni polgármestere és Gianni Giombolini, a város kulturális ülnöke leplezi le. Az eseményen jelen lesz Szőcs Géza kormánybiztos és Balla János nagykövet is - közölte a Balassi Intézet.

Az emléktábla avatását követően a magyar delegáció megtekinti Janus Pannonius legjobb barátjának, Mátyás király tudósának, Galeotto Marziónak a szülőházát. Az ünnepi program délután konferenciával folytatódik, amelyen Jankovits László irodalomtörténész (Pécsi Tudományegyetem), Amedeo di Francesco (Universita di Napoli L'Orientale), Csorba László (Magyar Nemzeti Múzeum, főigazgató) és Roberto Stopponi, Narni városának történésze tat előadást. Elemzik Janus Pannonius Feronia-elégiáját, bemutatják a költőnek a humanizmus magyarországi terjesztésében játszott szerepét, az olaszországi magyar emlékek ápolásának történetét, valamint a Janus Pannoniust fordító és kommentáló Giovanni Eroli narni helytörténész munkásságát.

Az ünnepi alkalomra olasz nyelvű kiadvány is készül a Balassi Kiadó gondozásában, amely bemutatja az elégia születésének és a költemény recepciójának történetét. A tábla Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész kezdeményezésére, a Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Fáskerti István kőszobrász műhelyében készült el - tájékoztatott a részletekről a Balassi Intézet.