„Manapság óriási választék áll rendelkezésre élelmiszerből, ami egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztók fogékonyabbá váltak az új iránt, akár egyedi, a megszokott családi receptekhez képest egzotikus ízeket is kipróbálva. Amikor legfrissebb kutatásunkban 26 ország válaszadóit kérdeztük arról, hogy milyen ételkülönlegességeket fogyasztanak szívesen otthon, szinte minden országban, más nemzetek, kultúrák ízei bizonyultak a legnépszerűbbnek, így Magyarországon is (46%)” - mondta el Szabó Valéria, az Ipsos piackutatási igazgatója. „De természetesen a hagyományos fogások is tartják magukat: a válaszadók 47%-a olyan ételeket költ el otthon, amelyek felidézik gyermekkoruk kedves, megszokott ízeit.”
Ennél jóval kevesebben keresik az élelmiszerboltok polcain az egyes sztárséfek által fejlesztett vagy ajánlott élelmiszereket, tésztaszószokat és leveskonzerveket, vagy a Nyugat-Európában sokkal szélesebb választékban megtalálható éttermi márkákat.
A nosztalgikus emlékek minden ország lakói számára egyformán fontosak, egyébiránt sok különbséget látunk az egyes nemzetek között: nem meglepő módon az Egyesült Királyság lakói sokkal nyitottabbak a különböző nemzetek konyhái iránt, mint az európai átlag; míg az olaszok számára szinte létfontosságú, hogy bizonyos élelmiszerekből (pl. tésztákból, sajtokból) kézműves minőséget válasszanak. Egy-egy ismert arc, tévés szakács ajánlásának elsősorban Ázsiában, például Kínában van jelentősége.
“A csomagolt termékek iránti érdeklődés váltakozó szintje azt mutatja, hogy ami egzotikus a világ egyik pontján, hétköznapi egy másikban. Egy új piac meghódítása előtt a termékfejlesztőknek fontos feltérképezniük annak ízlésvilágát és étkezési szokásait. A magyarok számára még mindig a hagyományos ételek a legfontosabbak, ezektől leginkább más nemzetek konyhái felé kalandozunk el. Az európai átlaghoz képest meglepően alacsony érdeklődést mutattak a magyar válaszadók a kézműves minőségű élelmiszerek iránt (20%), de ennek oka valószínűleg abban is rejlik, hogy legtöbben ezeket a termékeket családi, baráti kapcsolatokon keresztül szerezzük be, s nem a kereskedelemből. Mi, magyarok érdeklődünk legkevésbé a celebek által kifejlesztett ételek iránt is (9%)” – osztotta meg a kutatás tanulságait Szabó Valéria.