Nos, ez a magas kihasználtság Németország esetében állja meg a helyét, melyet, amúgy az úgynevezett válság legfeljebb stagnálni hagyott, hogy aztán 2011-ben a jelen állás szerint 85% körül álljon az egyébként csak 3 éve tag német szervezet jelenlegi 20 házának foglaltsági rátája. Mi több - árulta el a Turizmus Online-nak Michael Maaß, a német tagszervezet vezetője - a Rajna völgyében egész eddig teltház volt. A házak átlagos szobaszáma 25-30 között van. A szigorú kritériumokat támasztó német szervezetbe sokan jelentkeznének, de a tavalyi 25 aspiránsból csupán öt nyert bebocsáttatást valódi történelmi, csakis a tulajdonos által üzemeltetett épületeket tömörítő elitklubba.
Jan Edshage-től, az európai szövetség svéd elnökétől megtudtuk: az átlagos európai kihasználtság 50% fölötti. A válság meglátása szerint a magas színvonalú rétegigényt kielégítő ágazat szereplőit kevésbé érintette. Saját országáról beszélve Edshagen elmondta: a svédországi kastélyszállók vendégei 50 százalékban a belföldi vendégek körül kerülnek ki, őket követik a németek 25%-kal.
W
A németek nálunk is a külföldi vendégek oroszlánrészét jelentik, de összességében a foglaltsági rátát tekintve Magyarországon kevésbé rózsás a helyzet - derül ki a hétfői eseményen szintén részt vevő Glaser Gyula, a Magyar Kastélyszállodák Szövetsége - korábban egyesület - egykori elnökének szavaiból. Az ágazat válsága nálunk W alakot ölt, a másfél évvel ezelőtti mélypontot követően újabb gyengélkedés következett. 2010 első negyedévében épp hogy 25 százalékos volt a házak kihasználtsága. Az akkor a KSH által is mért 15 kastélyszállóban 12 ezer vendég töltött összesen 23 ezer éjszakát. Mindehhez hozzájárult - ahogy Glaser fogalmaz - egy gyilkos árverseny is. Ebbe azonban szerencsére nem mindenki - Hertelendy, Chateau Visz - szállt be. Akik viszont igen, azok akár 12-16 ezer forint/éj áron is odaadták szobáikat, mely annak ellenére, hogy megtartja vagy akár emeli is az érkezések és vendégéjszakák számát, nem hoz semmit a konyhára - vázolja Glaser, hozzátéve példaként, hogy egyes szállodákban ugyan 30%-kal nőtt 2011-ben a vendégek száma, az árbevétel viszont az előző évivel azonos szinten maradt. Az élet persze drágább lett, így a hitelek törlesztőrészletei is. A kastélyszállók esetében ugyanúgy jellemző volt a felelőtlen, nem megalapozott üzleti tervekre kihelyezett hitel, mint a szállodaipar egyéb területein. Mára mindenki óvatos lett, különösen a bankok, akik sokszor még reális számításokat látva sem kockáztatják meg egy-egy fejlesztés finanszírozását. Nem csupán a bankokat nehéz meggyőzni, de uniós pályázati lehetőségek sem állnak rendelkezésre - panaszolja Glaser Gyula. A 9 éven át a válság egyik áldozatát, a hőgyészi Apponyi Kastélyszállót igazgató szakember november 1-től más vizekre evezve a kispesti Halásztanya üzletvezetőjeként tevékenykedik majd. Az időközben gazdát cserélt Apponyi előző tulajdonosa, a Hermelin Termál Kastélyszálló Zrt. 1,25 milliárd forintos - nagyrészt jelzáloggal terhelt - adósságot halmozott fel.
Árverseny helyett
Bartha Sándor, a ma 10 tagot számláló, újjáalakult szövetség jelenlegi elnöke szerint a kilábalást nehezíti az Üdülési Csekk levonulása és a Széchenyi Pihenő Kártya lassú bevonulása, illetve az kettő közti átmeneti állapot. Ahogy a külpiacok terén hátrányt szenvedünk versenytársainkkal szemben a magas áfa miatt. Egyes országokhoz képest, mint Svájc, ahol turizmust igen alacsony, 2% körüli áfával terhelik, még a 18 százalékos, kedvezményes áfa is sok - véli Bartha. Harmadik okként a munkavállalók idejének eddigi, kevésbé rugalmas kezelését hozza fel, melyen változtathat az új munka törvénykönyve, így könnyebb mozgatni a személyzetet, és az igények alakulásának megfelelően beosztani őket. „Minden háznak meg kell találni az erősségét” - fejti ki az elnök utalva arra, hogy nem érdemes azonos helyen mindenféle szolgáltatást ajánlani, csak azt, amiben az adott szálloda erőlködés nélkül helyt tud állni. Árverseny helyett az úgynvezett kastélykártyát tartja a forgalom egyenletességét biztosító megoldásnak a szövetség elnöke. A kártyát a szövetségi tag 10 szállodába rendszeresen visszatérő vendégeknek szánják, akik esetenként a szolgáltatások listaáraiból 40% kedvezményt is kaphatnának.
És, hogy miért is jó, ha a kastélyszállodák működnek az öreg kontinensen? Mert ez Európa turizmusának is a jövője, azt sokszínűséget, történelmiséget képviseli, melyet egyebek mellett az ETC, Európai Turisztikai Bizottság is zászlajára tűzött a világturizmus vendégekért folytatott ádáz küzdelmében - vallja Jan Edshage.
