Az első ütem

Összeállításunkban áttekintjük a projekt legfontosabb mérföldköveit és ismertetjük az épületegyüttes új funkcióit is, amelyeket kezdettől fogva kerestek az elődök is, akik birtokolták, vagy használták annak valamely részét, de most valós igényeket szolgálnak majd a létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések, beruházások.

1996 óta a világ egyik legveszélyeztetettebb műemlékeként, 1987 óta pedig a Világörökség részeként számon tartott, 1883-ban épült neoreneszánsz épületegyüttes 1984-ig üzemelt. 1961-től a legendás Ifipark látogatóit fogadta, majd teljesen az enyészeté lett. A csipkerózsika álom harminc évig tartott, amelynek a Swietelsky rekonstrukciós megbízatása vetett véget: az eredmény gyönyörű lett! A rekonstrukció keretében megújult a három palotaépület: északon az egykori testőrpalota, délen pedig a korábban nagypolgári lakások helyéül szolgáló két lakóépület. E kettőt köti össze az északi és déli bazársor, középen az oroszlános Gloriettel és a rámpaművekkel, amelyek a 3500 négyzetméteres reneszánsz kerthez vezetnek. A lakásokat kiürítették a már évtizedekkel korábban felszámolt műtermekkel együtt, és érdekes az is, hogy némelyikben félig kész műalkotásokra vagy szerszámokra bukkantak az előkészítő brigádok. Az egykori műtermek nagyméretű, a Dunára nyíló fa ajtóit teljesen újragyártották. Az északon lévő udvaron, amely az Öntőház udvar nevet viseli, faragott kő-, illetve öntött fém ágyúgolyókat találtak, több százas mennyiségben. 

Mit hoz a második ütem?

2014. augusztus 28-ig megújul az épületegyüttes előtti Lánchíd utca és a budavári királyi kertek is megszépülnek. Összesen tehát 8988 nm-t rekonstruálnak, 17.722 nm-nyi új területet építenek hozzá, amit 8734 nm-nyi zöldterület díszíti majd, kertek és udvarok formájában. Ha már a számsoroknál tartunk, megemlítjük itt, hogy a kivitelező cég összesen mintegy 150.000 köbméter földet mozgatott meg, vagyis termelt ki, amelyből a vasbeton tartószerkezetek megépítését követően közel 40.000 köbmétert visszatöltöttek. Az engedélyezési és kiviteli terveket a Középülettervező Zrt. készítette Potzner Ferenc és Pottondy Péter vezető tervezők irányításával, Dévényi Tamás belsőépítész közreműködésével. A kivitelező a nyílt közbeszerzési eljárásban kiválasztott Swietelsky Magyarország Kft. és a West Hungária Bau Kft. alkotta konzorcium. A munkák során a régészeti felügyeletet a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei biztosították.

A kiállítóterek, amelyek az északi és a déli épülettömbökben kaptak tehát helyet: 2500 négyzetméteren várva az érdeklődőket, nyártól teljes területen, egyelőre csak a déli palotában. Ezzel megvalósul a főváros legnagyobb ilyen jellegű kiállítótere, amely a legmodernebb technikai eszközökkel felszerelve kapja meg végső állapotát ősszel. A kényelmesebb megközelíthetőség érdekében két villamosmegálló is létesül: egy a Casino mellett, egy pedig a Rudasnál. A BKK hajói érintik az új kikötőt is, amely a Várkert Bazárhoz kapcsolódó Duna-parti szakaszon létesül, igazi korzóhangulatot varázsolva a folyópartra. A főváros új kulturális tere egyben pezsgő és élhető közösségi tér is lesz, ahol minden korosztály jól érezheti magát és megtalálja majd a számára legvonzóbb programot.

Az elképzelések szerint, a mostani Vízhordó lépcső melletti mozgólépcsőn és a már megvalósult két liften kívül a várfalakon kívül futó, üvegfalú panorámaliftek is megépítésre kerülnek az északi oldalon, az Anjou-bástyánál, a Lovas utcai parkolónál és az Országház utcánál. A Lánchíd utca forgalomcsillapított lesz és új burkolatot kap, továbbá már nem kell sokáig várni a BKK zéró-emissziós, új midi-várbuszaira sem, amelyek elektromos meghajtásúak lesznek. Mindezeken túl korszerű információs táblarendszer és internet alapú applikációk is segítik majd a Vár és a Várkert Bazár iránt érdeklődő turistákat. Végeredményképpen tehát az épületegyüttes kihasználhatóságának gyakorlati kérdései és a műemlékvédelmi szempontok harmonikus egyensúlyba kerültek, kerülnek.

Már látogatható kiállítások a déli palotában

A modern reneszánsz derült idoma címmel, a Várkert Bazár építésének történetét követhetjük végig az Ybl-művekből készült tárlaton. A rekonstrukciós munkákat megelőző régészeti kutatások önmagukban is érdekesek és érdemesek voltak arra, hogy a Várkert Bazár területének történetét általuk is mindjobban megismerhessük. Ebben segít az Ostromok és hétköznapok elnevezésű kiállítás. Számos fénykép és rekonstrukciós rajz, QR-kódos alkalmazás és az épületrészletekről lézer-szkenneléssel készített háromdimenziós film könnyíti meg az eligazodást az ásatási területen. A Swietelsky saját munkája részeként a felújítás minden mozzanatát fotó-dokumentálta, melynek köszönhetően mi is bepillantást nyerhetünk a legizgalmasabb részletekbe. Ez a kiállítás az Egy építkezés képei címet kapta. A Magyar Nemzeti Bank a kiállítások megnyitója alkalmából 2014. április 3-án emlékérmet bocsátott ki az Ybl-bicentenárium tiszteletére.