Molnár László, a szervező EconoConsult kft. ügyvezetője bevezetőjében kifejtette, hogy Magyarország energiaimport-függősége 80% feletti, ráadásul a folyamatosan szigorodó uniós előírások miatt az energiaköltségek a jövőben is nőni fognak, ezért életbevágó kérdés a szűkös anyagi forrásból gazdálkodó önkormányzatok számára létesítményeik költséghatékony üzemeltetése, és az alternatív energiaforrások minél szélesebb körű felhasználása.

Gádor Katalin energetikus, épületgépész szakértő a jelentős ingatlanvagyont üzemeltető önkormányzatok számára a hatékony fűtési, szigetelési rendszerek előnyeit ecsetelte. Az Európai Unió a passzív házak építését szorgalmazza: 2018-tól minden új építésű középületnek meg kell felelnie a passzív ház kritériumainak.

Bús László, az Energia Központ nonprofit kft. ügyvezetője azokról a pályázati lehetőségekről számolt be, amelyekre számíthatnak az önkormányzatok. Elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programjában 100 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére, ebből az összegből 38 milliárd hatékonyságnövelésre, megújuló energiákra 62 milliárd jut. Az uniós országokban az első célra általában nagyobb összeget fordítanak, és nálunk is érdemes lenne a jövőben változtatni az arányokon . Azt is felvetette, hogy érdemes lenne az új kormányzatnak a jelenleg több esetben túl bonyolultnak tűnő pályázati rendszert leegyszerűsíteni. Ezzel a felvetéssel a jelenlevők is egyetértettek.

A délután folyamán elsősorban az önkormányzatok turizmussal kapcsolatos feladatairól szóltak az előadások. Bakos Boglárka, az Econoconsult vezető tanácsadója a sok településre súlyos terheket ruházó fürdőüzemeltetés racionalizálásának lehetőségeit elemezte. Kifejtette, hogy a fürdőfejlesztések során sok esetben nem volt szempont a fenntarthatóság, manapság pedig, amikor emelkednek az energiaárak, a fizetőképes kereslet meg csökken, súlyos anyagi áldozatot jelenthet a fenntartó önkormányzatok számára a fürdőüzemeltetés. Természetesen vannak bevált módszerek – az épületgépészettől a marketingig – az üzemeltetés hatékonyságának növelésére, erre szolgál például a társaság SPAudit szolgáltatása. Duchai Márta tanácsadó előadásában működő példákon keresztül mutatta be, hogy a köztudatban két jelentős költségtételként élő üdülőhely-fejlesztés és városmarketing hogyan hozhat mégis megtakarításokat a települések, térségek számára, valamint hangsúlyozta, hogy a turizmussal kapcsolatos fejlesztéseket a hosszú távú sikerek elérése érdekében mindig tudatosan kell megtervezni.

A délutáni kerekasztal-beszélgetésen több hasznos ötlet is elhangzott a termálvíz másodlagos hasznosítására, Szikora Gyula, a – magántulajdonú helyi fürdőt 1993-as indulása óta nyereségen működtető - kiskunmajsai Jonathermál Zrt. vezérigazgatója a mezőgazdasági felhasználás különböző lehetőségeit emelte ki. Szentesen a 20 db termálkútból kitermelt geotermikus energiával biztosítják 30 hektár üvegház, 30 hektár fóliasátor, állattenyésztő telepek, gabonaszárító, valamint a szociális épületek fűtését. Az előadók egyetértettek abban, hogy sok esetben túl gyorsan vettünk át túl szigorú uniós szabályokat, például a szennyvízként kibocsátott termálvíz maximálisan megengedett bárium- és sótartalmának meghatározása esetén.

A konferencia végén kulturált vita bontakozott ki a résztvevők között arról, szükség van-e további fürdők építésére: Fonyód polgármestere – Hidvégi József szerint náluk szükség lenne ilyen létesítményre, hogy rossz idő esetén is tudjanak fürödni a vendégek, míg Szikora Gyula szerint már most is számos hazai fürdő áll a csőd szélén.