16 taggal alakultak, mára 43 TDM csatlakozott hozzájuk. A Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Főosztálya az idén regisztráltakkal együtt 75 TDM szervezetet tart nyilván, tehát ötven százalékuk lépett be eddig a szövetségbe. Az MTDM Szövetség az érdekképviseletet, a minden irányú kapcsolattartást, a tanácsadást és a jó gyakorlatok átadását tekinti feladatának.

A Turizmus Törvény tervezetéről Balogh Károly elnök indította meg a vitát. A tervezetben az országos rendszer fenntartásának sem anyagi bázisai, sem szintjeinek egymáshoz való viszonya nem tisztázott. A helyi TDM-ek finanszírozásában még visszalépést is érzékelnek. Javaslatuk szerint az osztrák minta alapján itthon is a szálláshelyi idegenforgalmi adóból, a turizmus hasznából részesedő vállalkozások által fizetendő turisztikai hozzájárulásból, illetve az attrakciók kötelező látogatói befizetéseiből állna össze a három pillér, így önfenntartóvá válna a rendszer. Nagy gond a TDM pályázatok ideiglenes felfüggesztése is.

A hozzászólók között volt, aki azt javasolta, ne százalékban, de minimum összegben szabják meg TDM fenntartásához szükséges összeget. Karsai Árpád tanácsadó szerint a TDM-ek az internetes információs és foglaló rendszer kiépítésével tudnának pótlólagos pénzügyi alapokra szert tenni.

Semsey Sándor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy összesen tíz TDM tag küldte meg véleményét a létfontosságú Turizmus Törvény tervezetével kapcsolatban. Erre reagálva egy hozzászóló önkritikusan megjegyezte, hogy a társadalmi felelősségvállalást, és közügyeink véleményezését az előző rendszer kiölte, és az újjáépítés lassan halad.

Horkay Nándor a szövetségkötési, együttműködési munkát tartotta a legfontosabbnak. A turizmus országos gazdái jelenleg három minisztériumhoz tartoznak, minimális létszámmal működnek, szükség van az erős MTDM Szövetségre. A helyi TDM szervezet tartsa fontosnak a komplex turisztikai termék megszervezését, gondolva a helyi gazdasági termékekre is. A Gyógyító Magyarország elképzeléshez kapcsolódva törekedjen arra, hogy mind a gazdagabb külhoni, mind az itthoni nyugdíjasokat fogadó, segítő szolgáltatások szülessenek.

A szentendrei TDM vezetője arról számolt be, hogy a város gyakorlatilag csődgondnokság alá került, az önkormányzatok mindenütt eladósodtak, tőlük nehéz támogatást várni. A turizmusban virágzik a feketegazdaság, innen ezért nehéz hozzájárulást kapni.

Lőrincz Katalin Veszprémből ugyancsak az önkormányzatok elbizonytalanodott helyzetére utalt.

A Balatonfűzfői Egyesület képviselője viszont rámutatott, hogy ügyes praktikákkal rá lehet venni a vállalkozókat az együttműködésre, mert a jegyző nem képes ellenőrző hatóságként fellépni. Volt olyan TDM létesítési tanácsadó, aki a menedzsment név helyett a marketing szó beemelését javasolta, de ezt az ötletet, mint a rendszer félreértelmezését, többen is elutasították. Az viszont igaz, hogy a TDM pályázatokon megszabott (eleinte 15-20 %), jelenleg 30-40 százalékos marketing keret megengedhetetlenül alacsony.

Balogh Károly elnök a vita lezárásakor nagy eredményről számolt be: március 28-án az OSTB ülésén adhatják elő módosítási javaslataikat.

Pál Rudolf, a Helyi Gazdasági Társulások Szövetsége nevében bemutatta tevékenységüket. Online rendszerük magyar, felvidéki és székely települések helyi termékeinek népszerűsítését végzi. Budapesten Tájak-ízek gasztroturisztikai központot kívánnak létrehozni: lesz Hungarikum piac, tájjellegű ételek főzése. A Néprajzi Múzeum havonta bemutatót rendezne más-és más vidék népi mesterségeiből.

A délutánba nyúló előadások során a Magyar TDM Szövetség kutatási munkacsoportja is ismertette tevékenységét, valamint a TDM Consulting cég felsorolta oktatási, tanácsadói ajánlatait. A közgyűlés alapszabályi kérdésekkel és tagfelvétellel zárult.