Idegenvezetők és utazási irodák között állandó vita tárgya a lemondott munka után fizetendő kötbér. Elenyésző azon esetek száma, amikor az idegenvezető egy-egy lemondott munka után a neki járó munkadíj bizonyos százalékát megkapta volna kötbérként - mondják idegenvezetők.
Miért is olyan érzékeny pont ez?
A munkájukat ma már szinte kizárólag vállalkozóként folytató idegenvezetők ugyanolyan szolgáltató partnerek az utazási irodák számára, mint a szállodák, éttermek, bárki, akitől szolgáltatást rendel meg az utazási iroda. Míg utóbbiak az egyes csoportokra, vagy hosszabb időtartamra kötött szerződések értelmében meghatározott lemondási időn belül megkapják „bánatpénzüket”, addig a jóval kisebb érdekérvényesítő képességű idegenvezetők nem. Például olyan esetben, amikor van egy már meglévő, tegyük fel, több napos befoglalása. Időközben azonos időpontra keresik egy másik irodától, melyet a már meglévő miatt nem vállal el. Kicsivel később, de alig pár napra a meglévő munkája kezdetétől azt lemondják; két szék közt a padlóra esett. Különösen a mostani válságos időszakban lehet ez érzékeny terület - vélik megkérdezett idegenvezetők.
A kódex ekképp rendelkezik
a kötbérről: "A kilátásba helyezett munka meghiúsulása, az adott csoport esetleges lemondása esetén az utazási iroda haladéktalanul köteles értesíteni az idegenvezetőt, hogy annak legyen módja az elmaradt munka helyett más feladatot vállalni. Ha az iroda mulasztása miatt ez nem történik meg, akkor köteles kötbért fizetni az idegenvezetőnek. Egyéb esetben az iroda akkor köteles kötbért fizetni, amennyiben ezt a partner irodára tovább tudja hárítani. Mértéke a megállapodott munkadíj európai gyakorlatának megfelelően:
Lemondás a munka megkezdése előtt 1 héttel 50 %
Lemondás a munka megkezdése előtt 48 órával 75 %
Lemondás a munka megkezdése előtt 24 órával 100 %"
Hogy mindez a gyakorlatban hogy fog működni?
A MUISZ közleményében ekképp fogalmaz: "A Kódex természetesen csak ajánlásként tekintendő, hiszen a két szövetség civil szervezetként nem rendelkezik szankcionálási jogokkal, tehát csak javasolni tudjuk, hogy tagjaink és a szakma minden szereplője ennek szellemében végezze tevékenységét."
Molnár Judit, a MUISZ szóvivője, egyben az OTP Travel ügyvezetője elismerte az
|
„A MUISZ és MISZ együttműködés értelmében az utazási irodák törekedjenek arra, hogy minél több MISZ tag idegenvezetőt foglalkoztassanak” – szól a kódex 9. pontja. Vajon hátrányosan különbözteti ez meg azon idegenvezetőket, akik nem tagjai a MISZ-nek? Bálint Zoltán szerint nem, mivel az utazási irodáknak megvannak a saját jól bejáratott embereik, végső esetben fordulnak a szövetséghez, például, ha egy-egy nagy rendezvénynél megszorulva 5-6 vagy annál több idegenvezetőre van szükség hirtelen. Ezzel több megkérdezettünk nem ért egyet, lévén, hogy a MISZ-tagság nem kötelező, így az etikai kódex ezen pontja némiképp diszkriminatív hatású. A több ezer magyarországi idegenvezető döntő hányada nem tagja a MISZ-nek. Arra, hogy lehet-e a fenti ajánlásnak taglétszámnövelő szándéka és hatása, Bálint Zoltán elmondta, hogy voltak régebbi tagok, akik az etikai kódex megjelente óta visszaléptek, tömeges belépés azonban nem indult. A MISZ-nek jelenleg három- és ötszáz között mozog tagdíjat fizető tagsága. Máshogy látják a kérdést MISZ-en kívüliek. Szerintük ez igenis hártányos lehet a mostani ínséges időkben. Főleg, hogy szerintük a MISZ-tagok jelentős része nyugdíj mellett űzi a szakmát. Lehet ennek egy olyan üzenete, hogy minél többen lépjenek be a MISZ-be ezzel felduzzasztva úgy a létszámot, hogy az idegenvezetői szakma érdekérvényesítő képessége jelentősebb legyen - mondják. Nagyobb taglétszám mellett viszont jobban számon is lehetne kérni a vezetésen az eredményeket - teszik hozzá. |
idegenvezetők szolgáltató partneri mivoltát. Elmondta ők MUISZ-tagként megrendelőikkel is annak tudatában tárgyalnak, hogy a lemondás esetén fizetendő kötbérbe beleértendő az idegenvezetőknek járó rész is ugyanolyan ütemezés szerint, ahogy a megrendelőnek az iroda felé is fizetnie kell. Nem mindenki áll így hozzá a kérdéshez. Olyan is megesik, hogy akár már a kötbér gondolatának felvetéséért is nem dolgoztattak többet egy irodánál valakivel - mondták el szakmabeliek. Általánosságban beszélve Molnár Judit szerint - mivel nem jogi szabályozásról beszélünk - egyéni esetek vannak és lesznek továbbra is, azaz az adott idegenvezető és utazási iroda viszonyán múlik, hogy az ilyen eseteket miképpen rendezik. Például néhány plusz megrendeléssel - véli egy neve elhallgatását kérő idegenvezető. Ha. De nagy a kínálat idegenvezetőkből, van aki nem fog dohogni, ha plusz munkát sem kap ellensúlyozásként, hanem egyáltalán munkát kap - teszi hozzá. Molnár Judithoz hasonlóan látja a kötbér fizetésének alakulását; egyedi esetek vannak. „A gondolat helyes, de törvényi szabályozás híján nem válik általánossá a kötbérezés gyakorlata, marad minden a régiben” - mondta.
Arra válaszolva, hogy a gyakorlatban vajon működik-e majd a kötbér fizetésének betartatása, a MISZ-elnök elmondta: jogszabályi előírás híján – csakúgy mint a legalacsonyabb napidíjak esetében – itt is nehézséget okozhat az idegenvezetők közötti egyeszség hiánya.
Jogos észrevétel ugyanakkor, ahogy azt egy olvasónk is felvetette, hogy az idegenvezetők is mondanak le munkát akár a fenti határidőkön belül, melynek anyagi következménye az utazási iroda fele szintén nincs. Erre a két szövetség etikai kódexe nem is tér ki. Így ennek rendezése - szövetségen kívül vagy belül - szintén a két fél közti megegyezésén múlik hasonlóan az iroda által lemondott munka miatti kárpótláshoz.
Kartellgyanú?
Bálint Zoltán MISZ-elnök óriási előrelépésnek tartja, ahogy azt is, hogy MUISZ, illetve Molnár Gabriella MUISZ-elnök személyében nyitottságra talált a szövetség. Ettől az első lépéstől azonban még hosszú út vezet Ausztriáig, ahol rendeletileg szabályozzák kötbérezést, csakúgy mint az idegenvezetői napidíjak minimális mértékét – mondta Bálint Zoltán. A MISZ évnyitó, januári közgyűlésén felmerült a napidíjak ilyetén, MUISZ-szal közös megállapítása. A kezdeményezést a közgyűlésen szintén megjelent Molnár Gabriella támogatásáról biztosította, azonban ez a pont nem került bele a február 29-én napvilágot látott etikai kódexbe. A miértre reagálva Bálint tájékoztatott: az ilyen munkadíj-meghatározás jogszabályellenes, a Gazdasági Versenyhivatal büntetését vonná maga után. Molnár Gabriella MUISZ-elnöktől megtudtuk más országokkal ellentétben ez kimerítené a kartellezés fogalmát.
Neve elhallgatását kérő megkérdezettünk borúlátó a minimumok terén, szerinte sokan nem tartanák be, hogy alákínálva előnyre tehessenek szert másokkal szemben.
