Az ÁSZ vizsgálata a Sárváron, Celldömölkön, Pápán, Zalaegerszegen, Marcaliban, Barcson, Lentiben, Zalaszentgróton, Balatonlellén, Zalakaroson, Bükön, Gárdonyban és Sellyén 2002–2006 között megvalósult 17 fürdőfejlesztésre terjedt ki, de vizsgálták a beruházások előzményeit is. A jelentés megállapítja, hogy a fejlesztéseket megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek elsősorban az adottságok hangsúlyozására, a lehetőségek optimista bemutatására törekedtek, és nem fordítottak figyelmet a kockázati tényezők számbavételére, a fejlesztések társadalmi elfogadtatására. Területileg közel egymáshoz párhuzamos fejlesztésekre került sor, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül. Az ÁSZ tapasztalatai szerint a beruházások megvalósításában részt vevők kiválasztásánál a tervezők, valamint a lebonyolítók és a műszaki ellenőrök esetében kevésbé érvényesült a nyilvánosság, a kivitelezők és szállítók 86,5 százalékát választották ki versenyeztetéssel. A közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettségüknek a beruházók 31,1 százalékban nem tettek eleget. A versenyeztetés hiánya akadályozta a közpénzek takarékos és átlátható felhasználását, nem tette lehetővé a vállalkozók összeférhetetlenségének, valamint a döntéshozatal folyamatában a szakmai szempontok érvényesülésének megállapítását. A jelentés szerint a műszaki ellenőrök tevékenysége a beruházások háromnegyed részénél nem vagy csak részben járult hozzá a jogszabályokban és a kivitelezői szerződésekben előírtaknak megfelelő megvalósításhoz. A gazdasági társaságok nagyobb figyelmet fordítottak a szabályoknak megfelelő műszaki átadásokra, és érvényesítették kötbérigényeiket, míg az önkormányzatok nagyrészt eltekintettek ettől. A létesítmények üzemeltetésének megkezdésekor egy beruházásnál sem rendelkeztek jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a beruházások több mint felénél jogerős használatbavételi engedéllyel. A műszaki átadás-átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák. A támogató szervezetek jogsértően, a hatósági engedélyek hiánya ellenére folyósították a támogatásokat a beruházások 41 százalékánál. A kifizetések 41 százalékánál nem volt megállapítható a tényleges teljesítés nagysága. A vizsgálatban szereplő, 79 új medencét eredményező 17 milliárd forint együttes összegű beruházáshoz 7 milliárd forint támogatás került a közös kasszából. A fejlesztéseknek köszönhetően a fürdők befogadóképessége több mint a kétszeresére nőtt, a látogatószám 43 százalékkal, az egy látogatóra jutó költés pedig átlagosan 30 százalékkal nőtt. A vizsgált időszakban a fürdők kapacitáskihasználtsága 41-ről 32 százalékra csökkent, miközben az üzemi tevékenység bevételei 87 százalékkal nőttek, a kiadások pedig több mint a kétszeresére emelkedtek.