Az emlékünnep a temetőben kezdődött, ahol megkoszorúzták a szőlőnemesítő síremlékét, majd a Városházán folytatódott a megemlékezés, amelyen részt vett Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere, Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke és Mathiász Gábor, a Mathiász Hungarikum Örökség vezetője is.
Délután az egykori Mathiász-szőlőbirtokon folytatódott a program, ahol a városrész általános iskolájának tanulói emlékműsort mutattak be, majd megkoszorúzták a Mathiász-emlékművet.
Mathiász János világhírű szőlőnemesítő 1838. február 22-én született a felvidéki Ádámföldén. A kassai papneveldében, majd a jogakadémián folytatta tanulmányait, 1860-ban Abaúj vármegye írnoka, majd főispáni titkára lett.
A szőlészet iránti érdeklődése azután teljesedett ki, hogy a kassai Rozália-hegyen vett két hold szőlőt, ahová néhány év leforgása alatt mintegy 1600 szőlőfajtát telepített, ezek cserepes gyűjteményével az 1873-as bécsi világkiállításon első díjat nyert. A váratlan sikernek köszönhetően több állásajánlatot is kapott, de még az orosz cár krími szőlőbirtokának vezetésére is nemet mondott, mert szeme előtt a magyar csemegeszőlő-termesztés fellendítése lebegett. 1880-ban hivatalát feladva Kassáról Tokaj-Hegyaljára költözött és öt hold szőlőt vett Mádon.
Mathiász 1890-ben Katona Zsigmond kecskeméti gyógyszerész javaslatára 17 hold földet vett betelepítésre a város határában. A homoki szőlőkultúra meghonosításával új fejezetet nyitott az alföldi szőlőtermesztésben, egyúttal megtalálta a filoxéra ellenszerét is, mivel a homok megfojtotta a szőlő gyökerére kapaszkodó élősködőt.
Katonatelepi birtokáról vagonszám szállította Tokajra az egészséges szőlővesszőket, ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett a tokaj-hegyaljai szőlészet-borászat megmentésében. 1899-ben végleg Kecskemétre költözött, életének itt töltött két évtizede szőlőnemesítői munkásságának legtermékenyebb időszaka volt. Az Ezeréves Magyarország emléke nevű csemegeszőlője az 1896-os millenniumi kiállításon nemzetközi hírnevet szerzett.
Mathiász Kecskemét-katonatelepi birtokát felkereste a korabeli elit, még Ferenc József és Erzsébet királyné is járt nála. A kiváló szőlőnemesítő 1921. december 3-án, 83 éves korában halt meg Kecskeméten. Birtokát 1926-ban megvásárolta a magyar állam, egykori kúriája a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet otthona.