A január közepére télire fordult fagyos időjárás ellenére meglehetős érdeklődés mellett tartotta közgyűlését szerdán a MISZ az esztergomi Prímás Pincében és Turisztikai Központban. Az újabban hepehupás politikai életet élő, emiatt olykor elsötétedő város minden nehézsége ellenére igyekszik a turizmusban felzárkózni egy-egy attrakció révén. Dr. Rubovszky András a létesítmény turisztikai igazgatója a közgyűlést megnyitó köszöntőjében hangsúlyozta: Esztergom önálló desztinációként is megállja helyét. Felhívta a figyelmet: a város ne csak egy egész napos Dunakanyar program részeként, 20 perces megállóval szerepeljen az utazási irodák kínálatában, hiszen Esztergomban egy egész napot is el lehet tölteni.
Feketézés, buszozás, vécézés
A közgyűlésen megjelent turizmus ágazati szereplők mind hangsúlyozták a szervezettel történő együttműködés fontosságát olyan stratégiai kérdésekben, mint Molnár József, a Budapesti Turisztikai Desztináció Menedzsment ( BTDM) elnöke által említett fővárosi turizmus koncepció. Ezt december 31-ig szerette volna elkészíteni a főváros idegenforgalmi marketingjéért felelős BTDM, de jelenleg úgy néz ki, hogy hosszasabb előkészületet követően leghamarabb március 31-én nyútjhatják be. Fontos kérdésekben azonban 2-3 héten belül a MISZ-szel konzultálnak.
Buszsávtól az éjszakai buszparkolóig
Jóllehet, a sofőrök egy jó része nem esik ma sem kétségbe, ha egy-egy irgalmatlan fővárosi dugóban ez az egyetlen menekülési út, ha egy csoportot sürgősen kell például a Ferihegyre kijuttatni, vagy egy konferenciahelyszínen várják a buszban ülő társaságot. Támagotandónak bizonyult a főváros által a MUISZ-nak azon kezdeményezése, mely szerint egy éjszaki várakozásra alkalmas, központi buszparkoló valósulna meg.
A munkadíjakról
Arra az idegenvezetői felvetésre reagálva, hogy a MUISZ folytasson egyeztetést az idegenvezetők minimális munkadíjairól Molnár Gabriella úgy reagált: „Szorgalmazom a MUISZ elnökségi ülésén”. Molnár a Turizmus Online érdeklődésére megerősítette ebbéli szándékát hozzétéve, hogy keresztül vihető az ügy.
A Turizmus Online által megkérdezett idegenvezetők szerint azonban ez nem lesz egyszerű feladat. Egyrészt mert a nyelvek szerint differenciált napidíjakkal úgy kell közös nevezőre jutni, hogy az megfeleljen a legdrágább japán vagy manysi nyelven beszélő idegenvezetőnek csakúgy, mint egy németesnek. Másrészt többen úgy vélik, mindig lesz, aki alákínál a „hivatalos” árnak, ennek pedig nyilván az iroda örül legjobban. Harmadrészt pedig különösen nehéz a kiutas napidíjak esetében megoldást találni, mivel ezek nem csupán a nyugati országok napidíjaihoz képest alacsonyak, de egy itthoni beutas egész nap is akár kétszer annyit hozhat a konyhára, mint egy kiutas. Utóbbi esetben előfordul, hogy 15 ezret számlázhat egy idegenvezető, míg itthon egy-egy MICE-munkán ennek a dupláját vagy többet ír a számla végére. De mielőtt bárki a szívéhez kapna, hogy - „Ugyan már, ennyi pénzt még egyben nem láttam!” - az ne feledje el, hogy a számlát kiállító idegenvezető ebből még súlyos százalékokat adózik le, miközben ha kell akár 12-14 órás készenlétben áll egy-egy húzósabb kiúton, vagy beutas munkán, tolmácsol, szórakoztat és tudást ad át - hívják fel a figyelmet a megkérdezettek.
|
A közgyűlésen megjelent Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója is. Előadása során kiemelte a „kapun belüli” kommunikáció fontosságát, melynek elengedhetetlen szereplői az idegenvezetők. Mint mondta a vendéget megszerezni nehéz, de még annál is nehezebb megtartani. Ebben kiemelt szerepet vállalnak az idegenvezetők. |
A szakma általában az osztrák példát hozza, ahol kellően erős érdekképviselettel, illetve azzal, hogy senki sem kínál a másik alá elérték, hogy csak a városnézések 3-4 órájára legalább 100 eurót fizetnek. Kiutaztatókkal kapcsolatban a megkérdezettek állítják: nem egy iroda alkalmaz a takarékosság végett idegenvezetői engedéllyel nem rendelkező egyetemi hallgatókat. Így nehéz lesz a feketézés ellen küzdeni - állapították meg.
Bálint Zoltán, a szerdai közgyűlésen 5 év után újabb öt évre újraválasztott MISZ elnök elmondta: a munkadíjak meghatározásában eredményes lehet a MUISZ-szal történő együttműködés. Ugyanakkor az érdekvédelmi képviselet vezetője is hiányolja a szakmán belüli összefogást.
