A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából adódó feladatokról szóló 2055/2008. (V. 9.) korm. határozat szerint felül kellett vizsgálni mindazokat a jogszabályokat, amelyeket az irányelv érint. Ezek közé tartozott az idegenvezetésről szóló 41/1995. (VII. 31.) IKM-rendelet is.
Fő változás, hogy az új szabályozás szerint az engedélyezésen alapuló rendszert felváltja a bejelentésen alapuló rendszer. Magyarországon az idegenvezetés szabályozott szakmának minősül a szabályozott szakmák jegyzésékéről szóló ÖM közleménye alapján, a tevékenység folytatásához a letelepedett szolgáltatóknak az eddigi előzetes engedélyeztetési eljárás helyett bejelentést kell tenniük. Az idegenvezetői szolgáltatásnyújtás a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető lesz.
Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében – összhangban a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvvel – előzetes bejelentést kell a szolgáltatóknak tenniük a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) korm. rendelet alapján. Ebben az esetben az EGT-állambeli szolgáltatóknak nem kell külön idegenvezetői vizsgát tenniük (tehát hazai szakképesítéssel rendelkezniük), ha igazolják annak meglétét saját tagállamuk szerint (ahol letelepedettként vannak nyilvántartva) vagy az elmúlt tíz évben a szolgáltatás nyújtásának gyakorlását 2 évig.
A kijelölt kereskedelmi hatóság a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hatóság (MKEH) marad a jövőben is. Az MKEH jegyzi be bejelentés alapján a Magyarországon letelepedett szolgáltatókat a nyilvántartásba, valamint vezeti a határon átnyúló idegenvezetői szolgáltatók nyilvántartását is. A 2009. október 1-jén hatályba lépő módosított kereskedelmi törvény szerint idegenvezetői tevékenységnek az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatási, illetve adott esetben segítségnyújtási tevékenység minősül. Az idegenvezetői tevékenységet folytató nem természetes személy, vállalkozás esetén a vállalkozás nevében a tevékenységet ténylegesen végző személynek ugyanúgy meg kell felelnie az előírt követelményeknek. Ebben az esetben a vállalkozást terheli a bejelentési kötelezettség tagjai és alkalmazottai tekintetében.
Idegenvezetői tevékenységet csak az a szolgáltató folytathat, aki idegenvezetői szakképesítéssel rendelkezik. A bejelentésre, valamint a nyilvántartással összefüggő kérdésekre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a szolgáltató nevét, a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét, a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését, valamint a szakképesítés és nyelvismeret megfelelő igazolását. A szolgáltatónak meg kell jelölnie, hogy mely nyelven (nyelveken) kívánja a tevékenységet folytatni. Az idegenvezetői tevékenység csak azon (azokon) a nyelven (nyelveken) folytatható, amely (amelyek) tekintetében az idegenvezetői tevékenységet folytató személy nyelvvizsgát tett, vagy azzal egyenértékű nyelvismerettel rendelkezik. Az MKEH a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a Szolgtv.-ben és a tervezetben előírt követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 5 munkanapon belül erről igazolást küld a kérelmezőnek. A bejelentés megérkezésétől számított 10 munkanapon belül a szolgáltatót bejegyzik az idegenvezetői tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartásába. A szolgáltató a bejelentést követően a bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az MKEH-nak, hasonlóan a szolgáltatási tevékenység megszüntetését is. Az MKEH az idegenvezetői igazolványt az idegenvezetői tevékenységet ténylegesen végző személy részére állítja ki, amely tartalmazza az érintett fényképét, a kereskedelmi hatóság megjelölését és bélyegzőlenyomatát, az igazolvány sorszámát, kiállításának keltét, a szolgáltató nevét, azt a nyelvet (nyelveket), amelyen az idegenvezető idegenvezetői tevékenységet folytat.
A szankciós rendszer is változik a Szolgtv.-ben foglaltak szerint. Ha az MKEH ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató az idegenvezetői tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki. A bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fi zetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX. 10.) korm. rendelet alapján a bírság összege az adott szolgáltatási tevékenység bejelentésére előírt illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj hússzorosának megfelelő összeg, de legfeljebb ötvenezer forint, ismételt mulasztás esetén a bírságösszeg másfélszeresének megfelelő összeg, legfeljebb hetvenötezer forint. Ha a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig az MKEH határozatban ezenkívül megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását is.
A jogosulatlan idegenvezetői tevékenység elleni hatékony fellépés, valamint a magasabb bírság összegek bevezetése érdekében a MISZ további egyeztetéseket folytat az érintett szaktárcákkal és hatóságokkal.
MISZ: elnökségi ülés Kibővített elnökségi ülést tartott decemberben a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISZ), amelyen megtárgyalták a január 27-i közgyűlés napirendi pontjait. Az ülésen részt vett dr. Gyenizse Dorottya, az Önkormányzati Minisztérium jogi főtanácsosa, aki a 2010 elején hatályba lépett, a szolgáltatások, áruk és tőke szabad áramlását tárgyaló uniós direktíva idegenvezetésre is vonatkozó szabályozását ismertette. Gyenizse Dorottya elmondta: a direktíva nagy hiányossága, hogy konkréten nem határozza meg az idegenvezetői tevékenységet. A külföldi idegenvezetőnek, ha hazánkban is kívánja folytatni tevékenységét, bejelentési kötelezettsége lesz, amelyet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak (MKEH) kell megtennie. Ennek elmulasztása esetén 50 000 forintos bírságra számíthat a vállalkozó, amelynek mértéke hasonlóan „elrettentő”, mint a jogosulatlan idegenvezetés közbeni tettenérésért járó, maximálisan kiszabható 65 000 forint. Az ellenőrzés azonban az amúgy is leterhelt MKEH-ra marad. Az összejövetelen részt vett Szegő János, aki 32 éven át állt a bécsi idegenvezető- szövetség élén. Szegő elmondta: az osztrák kereskedelmi kamarában kötelező a tagság. A kamara képes egységesen fellépni az idegenvezetők érdekeiért. Így például az idegenvezetői honoráriumok ügyében, amelyek hazai mértékét nagyban befolyásolja, hogy mindig akad idegenvezető, aki a méltányosnak tartott tarifák alá kínál, különösen a nagy nyelvek – angol, német, francia – esetén. Szegő tájékoztatott: a négy közép-európai nagyváros, Prága, Bécs, Pozsony és Budapest idegenvezetői 2015-re azonos szintre kívánják hozni a honoráriumokat. |