Németh József hozzátette, a beavatkozással javult a vízfolyások állapota, a növény- és állatvilág életfeltételei, továbbá fejlesztették az Öreg-tó nemzetközi természetvédelmi egyezményekkel védett vízimadár gyülekezőhelyeit és a térség árvízi biztonságát.

A beruházás keretében megtörtént az Által-ér part- és mederrendezése a tótól a Dunáig tartó szakaszon, összesen 44 műtárgyat újítottak fel, köztük az Öreg-tó több zsilipjét. A tó keleti partján helyreállították a fövenyt. A természetközeli állapottal nő a tó öntisztuló képessége, a parti sétány kialakítása pedig emeli a környék turisztikai értékét.

Az Által-ér befolyásánál vizes élőhelyet alakítottak ki őshonos növénytársulások betelepítésével. A vízfolyás felső részének vízvédelme érdekében az oroszlányi szennyvíztisztító telepen kísérleti szűrőmezőt alakítottak ki, amely a kibocsátott tisztított szennyvíz egy részét utókezeli.

A most befejeződött projekttel párhuzamosan korszerűsítik a tatai és a tatabányai szennyvíztelepeket. A 2013 végére befejeződő, mintegy három milliárd forint összegű beruházással évente mintegy 25,5 tonnával kevesebb nitrát kerül majd az Által-érbe és az Öreg-tóba.

Michl József polgármester (Fidesz-KDNP) az MTI-nek elmondta, az Öreg-tó megtisztítását és vízminőségének javítását szolgáló további tervek elkészítésére együttműködik a városi önkormányzat, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) és az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség.

A közös munka célja, hogy elkészítsék az Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtője második ütemű rehabilitációjának terveit, különös tekintettel a visszatérő források problémájára.

A Tatai-medencében a bányászat megszűnése óta lassan a korábbi szintjére emelkedik a karsztvíz szintje, csak a városi strandfürdő területén újrafakadt forrásokból naponta 30.000 köbméter víz jut a felszínre. Ezeket a vizeket jelenleg a csapadékcsatorna hálózatba vezetik el, ezzel a szennyvíztisztítót terhelve, jobb megoldás lenne a forrásvizeket az Öreg-tóba juttatni.