A három nap alatt négy helyszínen – a tiszafüredi Tisza Balneum Thermal Hotelben, a Nádas Panzióban, a poroszlói Fűzfa Pihenőparkban és a kiskörei Vízügyi Szakaszmérnökség főépületében – csaknem 250 fő vett részt a konferencia előadásain és kirándulásain. A szerdai plenáris ülést másnap szekcióülések követték a turizmus, vízügy, területfejlesztés, halgazdálkodás és természetvédelem témakörökben. A konferencia harmadik napján plenáris ülés keretében foglalták össze az addig elhangzottakat, valamint az előadások kapcsán megszületett, a Tisza-tó fejlődésének legfontosabb irányvonalait megfogalmazó ajánlásokat, Aradi Csaba Tisza-tavi miniszteri biztos és Godó Lajos országgyűlési képviselő elnökletével.

A Tisza-tó 30 éves történetét Kerekes László, a Tisza-tavi RIB alelnöke foglalta össze. A tónak köszönhetően megtelepedett turizmus multiplikátor hatásaival a térség településeinek általános gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését mozdította elő. Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára azt hangsúlyozta, hogy szükség van a tározó vízbázist teremtő alapfunkciójának megtartására az öntözővíz-igények mindenkori kielégítése mellett, ugyanakkor a hasznosítási módok között a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom prioritást élvez.

TDM-re várva

A csütörtöki turizmus szekcióülésen Budai Zoltán egykori turisztikai helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a turisztikai desztinációmenedzsment- rendszer kialakításánál mindenképpen figyelembe kell venni a régóta jól működő projektiroda (RTPI) tapasztalatait, a két szervezetnek támogatnia kell egymást. A TDM kialakításánál építkezni lehet az olyan alapokra, mint a már létrehozott Tisza-tavi Túraközpont. Követendő példának említette a Bodeni-tó esetét, ahol három ország egy közös irodát működtet a térség turizmusával kapcsolatos feladatok (fejlesztések, programok, marketing) koordinálására. Véleménye szerint a nyáron kiírásra kerülő pályázatok szigorú határidői miatt sürgős lenne a szakmai szervezetek megalakítása.

Molnár Anita, a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projektiroda igazgatója a Tisza-tavi Túraközpont-hálózat (TTH) létrejöttét és fejlődését mutatta be, és kiemelte, hogy az egyesület alkalmas lehet arra, hogy megoldja a térségi TDM felállítását és működését hosszú távon. A Tisza- tónál a természetre épülő aktív turizmusra kell alapozni, hangsúlyozta. A TTH létrehozásával arra törekedtek, hogy kiemeljék azokat a szolgáltatókat, amelyek hajlandóak befizetővé válni. Számukra öszszehangolt marketingkommunikációt alakítottak ki, hogy növeljék a tartózkodási időt. A 2006 őszén létrehozott TTH jelenlegi 30 partnere garantált, minőségi szolgáltatásokat nyújt szigorú kritériumrendszer alapján. A tagoknak folyamatos szakmai találkozókat szerveznek. Cél, hogy a TTH egyfajta védjeggyé váljon. A hálózat 2007-ben Tisza-tavi Turizmus Fejlesztő Egyesület néven jogi formát öltött.

Külföldi ingatlantulajdonosok

Michalkó Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogyan és miként jelentkezik a mobilitás a külföldiek ingatlanvásárlásában a Tisza-tónál. Mint kiderült, a Tisza-tó már nemcsak turisztikai desztinációként, hanem élettérként is egyre népszerűbb. Tiszafüred például szerepel az első száz, a külföldiek által legkeresettebb magyar települések között. A térségben a németek a dominánsak, mögöttük messze lemaradva az osztrákok és a hollandok állnak. Mindez a turisztikai fejlődéshez is hozzájárul: a felújított házak javítják a városképet, emellett a külföldiek megjelenése a nyelvtanulási folyamatot is beindítja.

Bujdosó Zoltán, a Károly Róbert Főiskola adjunktusa gondolatébresztő előadást tartott a régióban lehetséges tudatos termékfejlesztésről. A Tisza-tónál három egyedi kínálati terméket emelt ki, ezek a vízparti turizmus, a horgászturizmus és az ökoturizmus. Áttörést jelentett 2005-ben a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény, 2007 a Zöldturizmus éve, a Tiszavirág Ártéri Sétaút és a kikötőfejlesztések. A cél a fenntartható jólét megteremtése, vagyis a helyi lakosság állandó jövedelemforrása a turizmusból, a környezetvédelem figyelembevételével.

Környey Balázs, a Happy Bike Kft. projektmenedzsere bemutatta, hogy olyan kisrégióban, mint a Tisza- tó, kiváló lehetőségek állnak rendelkezésre a kerékpáros-turizmus kialakítására és fenntartható fejlesztésére. A térségen áthaladó Eurovelo 11 kerékpárútvonal nyújtotta lehetőségeket mindenképpen ki kell használni. A régióban 600 járműből álló kerékpárpark létezik. A kerékpárosoknak fontos a jó minőségű utak, jelzőtáblák megléte, a szervizháttér, a kerékpárosbarát szolgáltatói kör, a régió jó megközelíthetősége akár egyénileg, akár közösségi közlekedési eszközökkel, de biztosítani kell a hozzáértő túraszervezést és -vezetést, a csomagszállítást, akár a GPS-kölcsönzést is. Kóródi Márta és László Éva, a Szolnoki Főiskola docensei a Tisza-tóról mint márkáról tartottak előadást. A márkázást az erősödő túlkínálat, a kínálat homogenizálódása indokolja, célja pedig a beazonosíthatóság, a megkülönböztethetőség. Akkor van értelme, ha a márkajelzés valamilyen értéket, többletet jelent. A régiónál a márkaépítés fókuszában az élménynek kell szerepelnie, a meglévő szolgáltatásokon alapuló konkrétabb ígéretekkel. Meg kell keresni a Tisza-tó „leg”-jeit, illetve azokat, amiben a Tisza-tó jobb, mint más régió. A sikeresen márkázott desztináció összetéveszthetetlen, vonzó, ismert, és előnyöket nyújt a turista és a szolgáltatók számára egyaránt.

Komplex jövőkép

A konferencia zárónapján a Tiszatavi térségnek és versenyképes turizmusának erősítése érdekében a résztvevők támogatásukról biztosították a „komplex Tisza-tó-projekt” tervezetét, kezdeményezték egy Tisza- tó Fejlesztési Alap létrehozását, valamint kiemelték a természeti értékek fő attrakciójaként a Tisza-tavi Ökocentrum Látogatóközpont megvalósítását. Fontos feladatnak nevezték a természetes halállomány őrzését és megerősítését is. Kezdeményezték továbbá, hogy május 14. legyen a jövőben a Tiszató napja. Az előadások teljes anyaga, valamint az ezek alapján megszületett ajánlások letölthetők a www.tiszatoinfo.hu honlapról.

Kajak, bicikli, lovaskocsi

A csütörtöki előadások után a turizmusszekció sportos délutánba kezdett. A konferencia színhelyéül is szolgáló tiszafüredi Tisza Balneum Thermal Hotel előtt kerékpárnyeregbe pattantunk. A kétkerekűekről a TTH gondoskodott. Mintegy 1,5 km kerekezés után csapatunk rövid látogatást tett a Nádas Panzióban, majd a Gulyás Vendégház és Lovastanyára gurultunk tovább. Lecserélve járművünket lovaskocsin folytattuk kalandos utunkat, sőt, a bátrabbak lóhátra pattanva ügettek következő állomásunkig, a Szabics Kikötőig, ahol nem csónakba pattantunk, hanem megnéztünk néhány különleges szálláshelyül szolgáló lakóhajót. Az itt éjszakázók saját stégjükről rögtön motorcsónakba is pattanhatnak. Némi frissítő után gyalogosan tettük meg a Kormorán Kikötőig vezető rövid utat, ahol kajakokba szálltunk. Az evezőcsapások közé kis pihenőt is iktattunk: utunk felénél kikötöttünk az Albatrosz Kikötőben, ahol szusszantunk egyet, majd újult erővel pattantunk vissza a kenukba, hogy megérkezzünk a célba, a Tisza Balneum Thermal Hotelbe.

A Tisza-tó lehetőségeiből ízelítőt adó kirándulás senkit nem hagyott se hidegen, se szárazon… akadtak, akik megmártóztak a Tisza hűvös habjaiban, ha nem is önszántukból!