Szijártó József emlékeztetett arra, hogy a várkastély félmilliárd forint uniós támogatásból és mintegy százmillió forint önrészből újul meg.

Az új élményturisztikai látogatóközpont kiállítótermeiben bemutatják az ezer lelkes település történetét, a gyermekeket pedig játszóházak várják majd. A barokk és reneszánsz szobákban a felnőtt látogatók is megérinthetik a korhű tárgyakat, ruhákat, szobaberendezéseket, székeket, asztalokat.

A rekonstrukció során megújul a tetőszerkezet is, a palát egyenesen Spanyolországból szállítják. A műemlékvédelem előírásai szerint javítják ki a hibákat a falakon. Megújul a szabadtéri színpad is, így nyáron újra lesznek majd egervári esték, és tematikus estekre is várják a közönséget.

A munkálatokat falkutatási és régészeti feltárások előzték meg; az építészeti örökséget, a feltárás kutatási anyagát kiállításokon mutatják majd be.

A vár helyén az Árpád-korban, az akkoriban még mocsaras területen földsánccal megerősített, égerfából készült cölöpökre épített palánkvár állt. A település neve is a lápos völgyben őshonos égerfa nevéből származik. A palánkvár a 14. században megsemmisült, helyére Mátyás király engedélyével az 1400-as évek végén Egervári László új várat építtetett. A 16. században Nádasdy Kristóf várúr az épület négy sarkára bástyát emeltetett: ekkor alakult ki a négy oldalról zárt, reneszánsz stílusú vár. A 18. században Széchenyi Zsigmond a várat átalakítatta kastéllyá: a belső udvarra barokk stílusú, többszintes közlekedőfolyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki. A 19. században a vár körüli mocsár lecsapolása után az épület omlásnak indult: a facölöpök kiszáradtak, a falak megrepedeztek, süllyedni kezdtek. A várkastélyt legutóbb 1960-65 között állította helyre a műemlékvédelem.