A több, mint 30 000 munkavállaló nyilatkozata alapján készült elemzés szerint 2013-ban a SZÉP kártya 28% feletti részesedésével megőrizte vezető helyét, az Erzsébet utalvány pedig szorosan felzárkózott mögé. Az étkezési célú juttatások mértéke együttesen ismét az 50%-ot közelíti, míg nyugdíjpénztári juttatást egyre kevesebben választanak. A legnagyobb súlyú adómentes juttatás a lakáscélú támogatás.

Érdemes felidézni, hogy 2011 év végén gyökeresen megváltozott a béren kívüli juttatások szabályozása; az ilyen juttatások közterhe (a kedvezményes értékhatárokon belül) 19,04%-ről 30,94%-ra növekedett, megszűnt az üdülési csekk, megjelentek a SZÉP kártyák illetve az Erzsébet utalvány, és ezzel teljesen átrendeződött az utalványszolgáltatók piaca.
Ehhez képest a 2013-as év már csak kisebb változásokat hozott. A legjelentősebb ezek közül az, hogy – nem éppen örömteli módon – a juttatások közterhe 35,7%-ra növekedett.

Az étkezési célú felhasználást tovább erősíti idén az Erzsébet utalvány kedvezményes értékhatárának 8000 Ft-ra emelkedése, illetve a nem csak saját étkezdében biztosítható vállalati étkeztetés lehetősége. Sokan örülhetnek annak is, hogy az adómentesen adható sporteseményre szóló belépő felhasználhatósági köre idéntől már a kulturális eseményekre is kiterjed.
A piaci szereplők körében sem történtek markáns változások az elmúlt év során. Az Erzsébet utalvány kibocsátója, a Nemzeti Üdülési Szolgálat januárban ugyan három új termékét, az iskolakezdési-, az ajándék- és szabadidő utalványt is bejelentette, ez azonban túl későnek bizonyult ahhoz, hogy érdemi hatást gyakoroljon az idei évre vonatkozóan.
Mindezek után nem számíthattunk nagy meglepetésekre a népszerűségi ranglista tekintetében, mégis kíváncsian vártuk az év eleji cafeteria nyilatkozati időszak végét.

A juttatások népszerűségét vizsgáló elemzés idén is a c1 cafeteria szoftverben nyilvántartott több, mint 30 000 munkavállaló aktuális cafeteria nyilatkozata alapján készült.
Fontos megjegyezni, hogy bár minden évben több hasonló témájú statisztika is napvilágot lát, azok többsége a munkáltatókhoz intézett kérdőíveken alapul, amelyek eredménye lényegesen eltérhet a dolgozók összegszerű cafeteria választásaiból felösszegzett tényleges helyzettől.

A SZÉP kártya továbbra is az élen, az Erzsébet utalvány pedig begyűjtötte az „elvándorolt étkezési pénzeket”
Nem jelent meglepetést a SZÉP kártya elsősége idén sem a népszerűségi listán. Figyelemre méltó azonban az, hogy az Erzsébet utalvány a tavalyi 5. helyről egyenesen a 2. helyre száguldott, kevéssel maradva csak le a SZÉP kártya mögött. Ez azért is meglepően jó eredmény, mert míg SZÉP kártyát éves szinten akár 450 000 Ft értékben lehet igényelni étkezés mellett szállásra és szabadidős tevékenységre is, addig a hagyományos étkezési Erzsébet utalványt legfeljebb 96 000 Ft értékben kizárólag étkezésre használhatjuk.

Az Egészségpénztár, Helyi közlekedés, majd a Nyugdíjpénztár következik a népszerűségi sorban, mindegyikük súlya csökkent tavalyhoz képes, különösképpen a két pénztáré. Észrevehető, hogy az Erzsébet utalvány elsősorban a pénztárak rovására tudott idén erősödni. Ez két éves távlatból tekintve nem is igazán meglepő, hiszen a Melegétel utalvány tavaly megszűnt adókedvezménye, és az újonnan induló Erzsébet utalvány körüli bizonytalanságok következtében a dolgozók tavaly a kereteiket többek közt a biztosabbnak ítélt Egészségpénztárakba irányították. A pénzek átirányítása azonban átmenetinek bizonyult, mert az Erzsébet utalványnak egy év alatt sikerült kiépítenie a szükséges működési feltételeket, és elnyerni a dolgozók bizalmát. Így az elvándorolt pénzek idén visszaáramlottak az étkezési célú felhasználáshoz, mindenekelőtt az Erzsébet utalványhoz. Ezzel pedig az Egészségpénztár és a Helyi közlekedés súlya is visszatért a két évvel ezelőtti szintekre. Nem úgy a Nyugdíjpénztár esetében, amely súlyának több, mint 40%-át vesztette el két év alatt.

A 6. helyre erősödött a sorrendben a Lakáscélú támogatás, amely népszerűsége megnégyszereződött ugyan tavaly óta, de még így is 1,5% alatt maradt. Tudvalévő, hogy lakáscélú támogatást kevés munkáltató biztosít, és a munkavállalóknak is csak a töredéke él a lehetőséggel; az előkelő 6. helyezés annak köszönhető, hogy az érintett munkavállalók azonban magas összegeket fordítanak erre a juttatásra. Érdemes megjegyezni, hogy a Lakáscélú támogatás a legnépszerűbb adómentes juttatás idén.

A 7. helyezett Ajándékutalvány 1%-os eredményével idén már megelőzi a tovább gyengülő, adókedvezményét korábban elvesztő Melegétel utalványt.
Említést érdemel még, hogy a szintén adómentes Egészségbiztosításnak sok szakember szép jövőt jósol az utóbbi időben, ennek ellenére ennek a juttatásnak idén sem sikerült a legnépszerűbb 15-be kerülni.
Ha a juttatásokat nem egyedi alapon, hanem a felhasználás célja szerint szeretnénk megvizsgálni, akkor az egyes juttatásokhoz tartozó súlyokat tovább kell összegeznünk. Innen nézve is szembetűnő, hogy a Melegétel utalvány megszűnését követően tavaly az étkezésből ideiglenesen jelentős pénzek „vándoroltak el”. Jól látszik viszont az is, hogy az étkezési célú felhasználás súlya idén már normalizálódott, sőt némileg még erősödni is tudott. Az étkezési célú felhasználás igen magas, 50%-ot közelítő súlya persze nem csoda, hiszen köztudott, hogy az étkezési jellegű juttatásokat tudják a munkavállalók leginkább és leggyorsabban felhasználni, ráadásul ez a juttatás idén már négy különböző formában is igénybe vehető. Ezzel szemben a Nyugdíjpénztár súlya viszont jelentősen csökkent és két helyet lépett vissza a tavalyi értékhez képest.

A SZÉP alszámlák megoszlása is az étkezések elsődlegességét tükrözi, hiszen idén vendéglátás alszámlára érkezett a SZÉP juttatások közel kétharmada (63%). Ténylegesen azonban még ennél is nagyobb lehet az étkezés aránya, ha figyelembe vesszük, hogy a szálláshely alszámla egyenlege szálláshelyen való étkezésre is felhasználható.