A Magyar Turizmus Zrt. évi hárommilliárd forintos büdzséjéből kettőmilliárd jut a külpiaci stratégia finanszírozására.
„A magyar turizmusra a kétarcúság a jellemző” – állapítja meg Szűcs Balázs. A belföldi turizmusnak nemcsak a dinamizmusa örvendetes, hanem a szolgáltatások színvonalának folyamatos növekedése is. A hazai vendégek pozitívan reagálnak a tematikus évekre, a tavalyi „ Ízutazás” olyan sikeres volt, hogy számos programja hagyományt teremtett. Az idei „Zöld Turizmus Éve” kapcsán az aktív turizmus, a természetjárás és a kerékpározás hosszú távú népszerűsítése a cél. Az összes hazai utazások száma tavaly néhány százalékkal csökkent, így a belföldi utazások a külföldi rovására történnek. Budapest ezt kiaknázva indította el a „Budapest vendégül látja Magyarországot” programját. „Tavaly a kilenc százalékot is elérte a belföldi forgalomnövekedés, idén még két-három százalékos bővülésre számíthatunk” – vélekedett Szűcs Balázs. Hozzátette: a cél, hogy a belföldi/beutazóturizmus aránya elérje a 60/40 százalékot.
Küldőpiacaink trendjei
Az alábbiakban legfőbb piacaink történéseit vesszük górcső alá 1998- tól, ugyanis ebben az évben vezették be a statisztikában a ma is használatos módszertant. A vizsgált periódusban két ország, Lengyelország és Hollandia fokozatosan vesztett jelentőségéből: a vendégéjszakák számát tekintve 1998-ban Hollandia még a harmadik helyen állt 478 ezer vendégéjszakával, míg az őket követő lengyelek alig lemaradva 472 ezer vendégéjszakát regisztráltak. E két piacot Nagy-Britannia és Olaszország szorította ki tartósan az első ötből. Most a legfontosabb öt reláció tendenciáit elemezzük, és országoként ismertetjük a lehetséges kitörési pontokat, amelyeket az új külpiaci stratégia tartalmaz.
Németország
A világon a legnagyobb arányban utazó és legtöbbet költő nemzet a német. Hazánk legnagyobb küldőés második legtöbbet költő országa. Minden harmadik vendégéjszaka tőlük származik. Kedvelik Kelet-Európát, és jól ismerik Magyarországot, külföldi utazások és üdülések tekintetében a 12. legnépszerűbbek vagyunk. Az ország imázsa pozitív a németek körében, ezért nagyarányú a visszatérő vendégek száma. A piac előnye, hogy nem Budapestközpontú, hanem a Balaton-régióba összpontosul a vendégéjszakák közel 45%-a. 1998-ban is Németország adta az összes külföldi vendégéjszakának 43%-át (4310 ezer vendégéjszaka), és a vendégek átlagos tartózkodási ideje 5,2 nap volt. Az eredményeket némileg árnyalja, hogy hivatalos németországi források szerint a németek már 1998-ban 70 000 ingatlannal rendelkeztek Magyarországon. Az első drámai romlás 2002- ben történt, amikor is mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában erőteljes zuhanás történt (8,3% és 11,1%). Az okok többnyire az erős forintra, a gazdasági problémákra és az árvízre vezethetők viszsza. 2003-ban további 11, illetve 12 százalékos csökkenés következett be, és időközben az átlagos tartózkodási idő is 5 nap alá csökkent. 2004- ben még volt egy jelentős, 17,1 százalékos javulás, de összességében az utóbbi 6-7 évben 1 millió német vendéget vesztettünk. Főleg az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek iránt csökkent a kereslet, és az árérzékenyebb német turisták maradtak el, akik a kedvező árú tengerparti országokban vagy belföldön nyaralnak. Az utazási szokások is megváltoztak, hiszen ma már alig léteznek a hagyományos, több országot érintő buszos utak, a fapadosoké a jövő. “Kitörési pont a FlyBalaton repülőtér: a fapadossal érkező wellnesslátogatók lehetnek a balatoni elő- és utószezon megmentői. Megnyerésük érdekében az aktív kikapcsolódást és a gasztronómiát helyezzük előtérbe. A fiataloknak is el lehet adni a Balatont".
Nagy-Britannia
2003-ban a világ második legtöbbet utazó és harmadik legtöbbet költő nemzete a brit volt. Míg a német utazások 93%-a Európába irányul, a briteknél csupán 82% az arány, ennek következtében rendkívül nyitottak, és érdeklődnek a réstermékek iránt. A brit turistákért nagy a verseny, regionális reptereikről 40-50 desztinációba repülhetnek. Ahová nincs járat, ott csökken a vendégszám. Magyarországra is repülővel érkezik a vendégek 95%-a, akik döntően először járnak nálunk. Egyéni utazók, sokan kvalifikált üzletemberek. Jellemzően rövid időre főleg Budapestre jönnek. 1998-ban 119 ezer brit szállt meg kereskedelmi szálláshelyeinken, és 322 ezer vendégéjszakát töltött ott, ezzel akkor a hetedik helyen álltak. Egyenletes növekedés jellemezte az új évezred első éveit, majd az igazi robbanás a 2004-2005-ös években történt, amikor is a vendégéjszakák száma elérte a 814,5 ezret. A trend tavaly fordult meg; a százezres csökkenés döntően a fapados járatok számának csökkenésével magyarázható. A Ryanairrel tárgyalnak, hogy indítsanak járatot Londonon és Manchesteren kívül más brit városokból is.
Ausztria
Közelsége miatt Ausztriából érkezik hozzánk a legtöbb látogató. Az osztrákok jól ismerik az országot, így kevésbé érzékenyek a konjunkturális változásokra. Elsősorban a Nyugat- Dunántúlra és a Balatonra jönnek. Az osztrákok több mint 100 000 magyarországi ingatlannal rendelkeznek. „A fő cél Budapestet intenzívebb eseménypromócióval népszerűvé tenni - emeli ki Szűcs Balázs -, a wellness- és gyógyturizmuskínálatot is lehetne jobban népszerűsíteni.”
USA
Az amerikai beutazás mind volumenben, mind vendégéjszakában folyamatosan bővült, az egyetlen piac, amely nagyobb megrázkódtatások nélkül, dinamikusan fejlődik. Az amerikaiak többségében 45 év feletti, sokat költő, világlátott turisták, akik több ország kombinációjaként látogatnak Magyarországra. 13-15%- uk folyami hajókon érkezik, és ott is alszik, ez a vendégéjszakák számára némileg kedvezőtlenül hat. Jelentős a MICE-forgalom is. Az Államokból érkezők 1998-ban 452 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ami a 2002-es megtorpanás után fokozatosan növekedve 2005-ben átlépték az 500 ezer vendégéjszakát, végül tavaly az 533 ezret. Egyik legkiszámíthatóbb piacunk, amelynek kapcsán Szűcs Balázs a példás nemzetközi együttműködést hangsúlyozta. "A csehekkel, a szlovákokkal és a lengyelekkel közös portállal népszerűsítjük a régiót, ami sikeresnek és költséghatékonynak is bizonyult."
Olaszország
Az olaszok a világ hatodik legtöbbet utazó szabadidős turistái, fajlagosan magas költéssel. A vendégéjszakák 80%-át Budapesten töltik el. A városlátogatáson kívül népszerű még a vízparti üdülés és a körutazás. Az első igazi ugrás 2000-ben történt, amikor a vendégéjszakák száma elérte a 433 ezret, és ezzel az ötödik legfontosabb piaccá vált, és pozícióját jelenleg is tartja. 2002- ben történt az első jelentős visszaesés (9,5%) nagyrészt az euró/forint árfolyam következtében. A piac a következő két évben először 11,5, illetve a fapadosok megjelenésével újabb 27,3%-os növekedést produkált, a volumen 2005-ben is megmaradt. Ehhez képest a legutóbbi 14,4%-os csökkenés nem drámai, hiszen a kiugró év növekedésének felét megőriztük.
Feltörekvő piacok
A feltörekvő piacok közül elsősorban a szomszédos országokra koncentrálunk: az orosz, ukrán, cseh, román, valamint lengyel piacra. A környező országok fellendülő turizmusából nemcsak Budapest, de a vidék is profitál. További regionális repterek bevonása nélkül azonban nem lesz dinamikus fellendülés. A Malév ebben partner, legújabb járata, a jekatyerinburgi Oroszország negyedik legnagyobb városát köti össze Budapesttel. Az orosz piaccal kapcsolatban a városlátogatáson kívül a MICE-piac, a magas kategóriájú wellness-szolgáltatások, a charteres balatoni gyermek- és ifjúsági üdülés hozhat eredményeket.
“Honlapunkat egy one-stop shop típusú élményszerű, interaktív oldallá kell módosítani, ahol a foglalásig minden az utazó rendelkezésére áll." A külképviseleteken több forrás jut a végfogyasztóra fókuszáló marketingkampányokra. Ősszel indul a Légi Marketingalap, amelyből a magyarországi repterekre indítandó légi járatok desztinációs promócióját támogatnák.
Külpiaci stratégia dióhéjban
Kapcsolódó statisztikák: