Az alkotás állítólag kész, negyven milliós árát át is utalta a fővárosnak a Miniszterelnöki Hivatal, csak bólintani kellene. De bólintani csak nem akar senki, többen az Időkerék kínos történetét emlegetik.
Nem határozott legutóbbi ülésén a fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága legutóbbi ülésén arról, akar-e Csend harangját a Városháza, vagy nem. A fővárosnak arról kellene döntenie március 30-ig, hova helyezzék a monumentális üvegharangot. Az alkotókat már kiválasztották, állítólag a monstrum is kész, a szükséges pénzt átutalta a MEH a fővárosi szobrokat kezelő Budapest Galériának, ott viszont nem mernek dönteni a tulajdonos önkormányzat jóváhagyása nélkül. Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója az ülésen elmondta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal korábban úgy döntött, hogy 40 millió forintot ad egy „Csend harangja” című alkotás létrehozására, amelyet Lukács Andor színművész és Khell Csörsz díszlettervező talált ki. Az alkotás egy üveg építmény, egy üveg harangláb, amiből ki van vágva egy lyuk. Ebben van egy 80 kilós üvegharang, amelynek nincs nyelve. Helyette egy dísztoll van beillesztve, utalva arra, hogy ezt nyugodtan lehet lengetni, az életben soha senki hangot nem fog hallani. Eredetileg úgy volt, hogy az egész üvegből készül. Zsigmond szerint az elv egy kedves gondolat. Ám az ötletgazdák, és immár a kivitelezők is azt követelik, hogy ezt egy nagyon zajos, forgalmas helyen állítsák fel. Egy ilyen helyen egy üvegből készült alkotás elhelyezése rendkívül kockázatos dolog, hiszen egyetlen kalapácsütéssel összetörhető. Az üvegnek – minden más anyaggal szemben – az a baja, hogy nem javítható, újra meg kell csinálni. Ha igaz a 40 millió forint, akkor újabb 40 millió forintot kell majd ráfordítani. Az újabb tervek szerint az építményt megerősítették kétoldalt acél tartókkal, ami sokat ártott az esztétikai megjelenésének.
Számos kísérlet hiányzik a dologhoz, amit egyébként maguk az alkotók is jeleztek. Nem lehet tudni, hogy azt a 80 kilós harangot milyen szerkezet lenne képes megmozdítani, működtetni. Pótlólag még azt is kitalálták, hogy valahonnan oldalról hangszórókból – ami nincs még megtervezve – 160 nyelven gyerekek azt mondják: csend. Az ülésen elhangzott, hogy a hangszórók üzemeltetése enyhén szólva is kínos dolog, másrészt 160 nyelvet kell végig várnia valakinek, hogy egyáltalán megértse, miről van szó. Ha ez nagyon zajos, forgalmas helyen állítják fel, akkor elsuttogva azt, hogy: csend, senki nem fogja hallani. Ha pedig ordítani fogják, akkor nem tudni, miről van itt szó egyáltalán. Az ellentmondások miatt jutott el a dolog oda, hogy hónapról hónapra ment a helykeresés. Az alkotók be akarták állítani a Gödör fölötti víz kellős közepére. Abban a pillanatban beszakadt volna a födém, hiszen az nem erre lett kitalálva. Az a legújabb javaslat, hogy átmenetileg állítsák fel a harangot a fővárosi önkormányzat udvarán. Zsigmond szerint ez egy hajánál fogva előrángatott javaslat, mert tulajdonképpen egy emelt szintű raktározást jelent.
Mivel a szakmai zsűri, az ezzel foglalkozó műegyetemi szakemberek azt nyilatkozták, hogy az építmény részben nem fog megállni, részben pedig nem fogja bírni azt a nyírást, amit a lengő üvegharang produkálni fog, a Budapest Galéria igazgatója kijelentette: pozitív fővárosi döntés esetén minden felelősséget áthárít az alkotókra és kivitelezőkre. Zsigmond Attila elmondta még, hogy tudomása szerint Lukács Andor és Khell Csörsz megbízást adtak egy cégnek, hogy "ezt a suttogást állítsa elő". Lukács Andor követelte is Zsigmondtól, hogy azonnal adjon neki pénzt, amiből ő ezt ki tudja fizetni. Erre Zsigmond azt válaszolta Lukácsnak: próbálja tudomásul venni, hogy ez is egy szakma, és neki eszében sincs, hogy Rómeót játsszon az ő színházában. Az ülésen résztvevő képviselők "alapvetően egy rosszul felfogott színpadi geg"-nek nevezték az üvegharangot. Többen is a kínosra sikeredett Időkerék példáját hozták fel, ami súlyos milliókba került, ma pedig ott rozsdásodik a Városligetben. Többször meghirdették, legutóbb 1 forintért, de senkinek sem kell. (Index)
