A végvárak jeles és fontos helyszínei történelmünknek, amelyek nagy része romokban maradt ránk – hangsúlyozta az eseményen Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: ezeknek az emlékhelyeknek a helyreállítása azért lényeges, mert értékes műemlékek.
A szakmai találkozó középpontjában a siroki barlangvár helyreállítása és turisztikai fejlesztése állt, melyről Báthory Gábor, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának projektvezetője beszélt. Rámutatott, hogy az Európai Unió és a magyar állam 320 millió forintos támogatásával év végére befejeződik a 365 millió forintos rekonstrukciós program. A vár különleges helyszínen található a Mátra lábánál, sziklaüregei pedig védelemként szolgáltak. Az 1960-as évek közepétől 1971-ig az alsó várat feltárták.
Báthory Gábor kiemelte, hogy a rekonstrukciós program fontos feladata, hogy a turisták számára több része is látogathatóvá váljon: a középkori várudvar, a kézi működtetésű felvonót és a régi formájába visszaállított kapu. Kilátó terasz is épül és geológiai sétautat is kialakítanak a siroki vár körül. A várban tervezett kiállításon a török hódoltság korából feltárt leleteket kívánják bemutatni, továbbá a polgári élet részeit: a szobát, a konyhát, valamint hadifelszerelések raktárát. A várban a tervek szerint minden hétvégén kovács- és kőfaragó bemutatót is tartanak majd.
Egy-egy turisztikai látványosságnál nagyon fontos az élményszerzés – mutatott rá előadásában Puczkó László, a Xellum Kft. képviseletében. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a vendégek akkor érzik jól magukat, ha múzeum-, vagy várlátogatáskor a tartalmakat egyszerűen, érhetően közvetítik feléjük.
Manapság a várturizmusban is egyre nagyobb szerepet kap az online-marketing – erősítette meg Sziva Ivett, a Corvinus Egyetem oktatója, turisztikai tanácsadó. Hangsúlyozta, hogy napjainkban az online bevételek 44 százalékát a turizmus adja. Az európai utazók 65 százaléka pedig a weboldalakon keres programokat, ajánlatokat.
Magos Zoltán mesterszakács, a Mátra hírnöke a növekvő belföldi turizmus jelentőségéről beszélt. Ehhez attraktív programok kellenek, a hagyományok megőrzése és azok újra teremtése. Jó példaként említette a sümegi várat, ahol évente 130 ezren fordulnak meg. A faluban ezért hotelt és csárdát építettek, ahol különleges programokkal – középkori emlékek felidézésével - és minőségi ételkülönlegességgel várják az odaérkezőket.
Immár fél évtizedes múltra tekint vissza a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület, amelynek jelenleg 82 tagja van, akik közreműködnek a termékfejlesztésben, a marketing munkában és az értékesítésben is – emelte ki tevékenységüket Kápolnai Nagy Ágnes elnök. Tíz település összefogásával, tizenhárom helyszínen rendezték meg a Mátrai Múzeumok éjszakáját jelentős sikerrel. Egy-egy térség legyen márkanév, emelte ki. Példaként hozta a Mohácsi busójárást, a Bánki nyarat, a Panyolafesztet, illetve a Gyöngy Nemzetközi Néptáncfesztivált. Ám arra is rámutatott, hogy a Mátrában még nincs ilyen, de erőteljesebb összefogással egységes turisztikai arculatot teremthetnek.
A határon átnyúló turisztikai lehetőségek jelentőségét méltatta tájékoztatójában Horváth Jenő, Füzér polgármestere, a Felső-magyarországi Várak Egyesület elnöke. Elmondta, hogy létrehozták az Északi Várak Útján Kulturális Útvonalat, melynek célja a hálózatépítés volt a korábban elkezdett nemzetközi kapcsolatok ápolására. A pályázat keretében az egyesület fő partnere a szlovákiai Fülek vára volt. A programhoz olyan várral rendelkező települések csatlakoztak mint Krasznahorka, Nagykövesd, Rozsnyó, Kassa, Szalánc, Nagykapos és Borsi. Az egyesület jelenleg részt vesz az úgynevezett Interreg IVC projekt kezdeményezésében. Ezzel kiemelt turisztikai programként angol, német, olasz és lengyel várakkal való együttműködést terveznek.
Végezetül Szécsényi Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum igazgató-helyettese a várban évről évre megvalósított turisztikai attrakciókról, a történelmi hagyományőrzésről és a megújuló programjaikról tájékoztatott. Kiemelte az Egri Vitézlő Oskola jelentőségét a történetek megelevenítésében. Szólt Végvári Vígasságok fesztiváltól, továbbá október 17-ről, az Egri Vár Napjáról, a diákokkal való kapcsolatukról, a múzeumpedagógiai foglalkozásokról és vártáborokról. Méltatta az újabb attrakcióikat is, így a vár titkos földalatti rendszerének bemutatását, színházi tér létrehozását, a Dobó utca felőli vársétány kialakítását, illetve a Szép-bástyának zarándokhellyé alakítását.
