Az adó kétféle lehet: egy kedvezményes, 32 százalékos kulccsal adózó - ez praktikusan az adótábla felső kulcsának felel meg - és egy általános, ami 54 százalékos szja-t és egy az adóval növelt összeg alapján számított 27 százalékos járulékot jelent. Így az utóbbi adóterhe 96 százalék, vagyis háromszorosa a kedvezményesnek.

A jelenleg adómentes körből kikerülve a kedvezményes kulcsba tartozna a kabinet elképzelése szerint a melegutalvány nyújtása, az üdülési csekk, az üdültetés a céges üdülőben, az iskolakezdési támogatás és a kedvezményes utazási bérlet. Az összes többi, így különösen a hidegutalványok, a munkáltatói befizetések az önkéntes pénztárakba viszont adómentesség helyett a normál juttatásokra vonatkozó szabályok szerint adóznak. Ennek is változik a kulcsa a jelenlegihez képest. Most ugyanis 54 százalékos szja mellett 33 százalékos járulékterhet kell megfizetni - ennyi rakódik a bérekre is. Ez csökken egy kicsit jövőre, igazodva az általános járulékcsökkentéshez.

A kormány álláspontja szerint a szigorításnak több oka is van. Egyrészt több juttatással kapcsolatban is visszaélések, de legalábbis nem rendeltetésszerű felhasználás volt tapasztalható. Az étkezési jegyeknek kialakult egy másodlagos piaca, vagyis ott is beváltottak adott esetben melegutalványokat, ahol "még egy sült virslit sem lehetett kapni soha" - hangzott el az OÉT múlt pénteki ülésén. Hasonló volt a helyzet a hidegutalványokkal kapcsolatban is: ezek elvileg a félkész élelmiszerekre lettek "kitalálva", mára azonban seprűnyelet éppúgy lehet vele vásárolni, mint mosógépet. Mivel ezeket a nem rendeltetésszerű felhasználási módokat szinte lehetetlen kiszűrni - egy boltban nem lehet különválogatni a termékeket a fizetéskor -, egyszerűbb, ha adóztatással él a szabályozás. Részben e körbe tartozik az üdülési csekkek felhasználási körének folyamatos bővítése: az eredeti cél az volt, hogy a családok el tudjanak menni üdülni, ma már azonban nagyon sok más célra is használják.

A problémák másik köre leginkább a pénztári befizetéseket érinti. Különösen az egészségpénztári befizetésekre igaz, hogy egy hónapig sem marad a számlán a pénz, hanem azt rögtön kiveszik a pénztártagok. Így ez valójában nem öngondoskodás, nem megtakarítás, hanem adóoptimalizálás - ezt pedig nem kívánja támogatni a kormány. Annál is inkább indokolt a szemléletváltás, mert az egyik részről megindult a fellépés az ilyen ügyletek ellen, jelesül az offshore jövedelmeket is igyekszik megfogni a szabályozás. Harmadrészt azt a rendszert is meg kell szüntetni, hogy a juttatások fenntartása egy sor extra kiadást jelent a költségvetésnek, hiszen például az utalványok fenntartásával a közvetítők jelentős bevételhez jutnak - miközben az utalványok valódi célja csak részben valósul meg.

A szakszervezetek és a munkaadók az első pillanattól kezdve egyaránt tiltakoztak a juttatások megadóztatása ellen, ám úgy tűnik, az álláspontok mára közeledtek. A munkavállalók is belátták, hogy ez a rendszer nem maradhat változatlan - mondta lapunknak Göndör István, a gazdasági bizottság szocialista tagja. Persze az más kérdés, mi lesz a belátás eredménye. A pénzügyi tárca már több ízben meglebegtette - legutóbb az OÉT pénteki ülésén -, hogy kész kompromisszumokra. Arról szó sem lehet, hogy megmaradjanak az adómentes tételek, és az is szinte kizárt, hogy a hidegutalványok a kedvezményes kulcsba kerüljenek. Esetleg az elképzelhető, hogy a kedvezményes kulcs nem 32 százalékos lesz. A munkaadói oldal tízszázalékos terheléssel lenne leginkább kibékülve, kérdés, hajlandó-e ekkorát csökkenteni a tárca. Eddig nem érkezett ilyen témájú módosító javaslat - a gazdasági bizottság maga nem nyújtott be módosítót a bizottsági vita megkezdéséig. Erre a bizottságoknak legkésőbb jövő szerdáig van lehetőségük. (Napi Gazdaság)