Szegeden és környékén manapság nem könnyű közlekedni, de jövőre minden sokkal jobb lesz, amikor elkészül a várost északról elkerülő M43-as autópálya-szakasz, majd az új Tisza- híd, amely levezeti a román határ felé irányuló forgalmat. A 47-es úton is lázasan dolgoznak a munkagépek: november végére végig kétszer két sávon utazhatunk Szeged és Vásárhely között.

Amint odaértünk, azt javaslom, tegyük is le az autót második legnagyobb kiterjedésű városunkban, és pattanjunk kerékpárra. Ezt a vidéket ugyanis leginkább két keréken vagy gyalogszerrel érdemes felfedezni. Első utunk egy 17 kilométer hosszú kerékpárúton vezet Mártélyra, a Holt-Tisza partjára. A bicikliút a következő településig, Mindszentig tart, de a szentesi úton Barattyosig is elkerekezhetünk.

Séta a holtág körül

Mártélyon 1928 óta működik strand, a 60-as években épültek fel az első üdülőházak. Mivel a tavaszi árvíz idején rendszeresen elönti a területet a Tisza, az épületek jó kétméteres lábakon állnak. Az üdülőterület igazi ökoturisztikai paradicsom, 2008 óta Natura 2000-es védettség alatt áll. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet 2200 hektáros területe a Tisza szabályozása után levágott két kanyarulat környékét öleli fel, ahol a hozzáértő környezetgazdálkodás jóvoltából igazi romantikus, ártéri erdőben túrázhat, kerékpározhat, kenuzhat, csónakázhat az ember. A térség élővilágát mutatja be a Kiskunsági Nemzeti Park által fenntartott Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont, ahol az utóbbi időben uniós források bevonásával zajló fejlesztések eredményeként színvonalas szálláshelyek várják a turistákat. Az épületek fűtéséhez a nap és a szél energiáját is felhasználják. A közelmúltban kalandpark épült az üdülőterületen. A kötélhidakat, mászórámpákat és bordás falakat úgy alakították ki, hogy felnőttek is nyugodtan használhatják őket. Egy 2,5 kilométer hosszú tanösvényen végigsétálva megismerhetjük az ártéri erdő növény- és állatvilágát. A fejlesztések folytatódnak, újabb pályázaton villanymotoros hajókat és túrakerékpárokat szereztek be, nyolcállomásos tiszai tanösvény, erdei tornapálya, magasles és mocsárkert is épül a mártélyi üdülőterületen.

Kastély és horgászles

Mártélyról folytassuk utunkat észak felé, a Tisza mentén. Hamarosan elérünk Szegvárra, amely 1776 és 1883 között Csongrád vármegye székhelye is volt. A csendes, ötezer lakosú nagyközségben ma már nem sok minden emlékeztet a daliás időkre, bár a vár piros téglás romjai, illetve az impozáns, de üresen álló Károlyi-kastély azért jelzi, hogy valamikor nagy élet folyt itt, a Kurca, a Kórógy és a Tisza folyó partján. Szegváron minden a vízről a szól, a már említett három folyón kívül a település belterületén található a hangulatos Kórógy-tó, a közelben fekszik a Lándor-tó és a Ludas-ér. Ennyi víz láttán nem csoda, hogy a település elsősorban a horgászturizmusban lát fantáziát. Két egyesület is működik itt, amelyek rendszeresen szerveznek versenyeket e halban gazdag vizeken. Egy kis szerencsével kapitális méretű harcsát, süllőt és nyurgapontyot foghat ki itt a szerencsés horgász. A faluban számos szépen felújított vendégház várja a turistákat, a központban, a Kurcán vízibiciklit is bérelhetnek az érdeklődők. Ha valaki megéhezett, falusi vendéglátói túrós lepénnyel várják, de a helyi Castellum étteremben sem maradhat éhen.

Ideje innen is továbbállni. Vegyük az irányt a folyóktól távolabb fekvő Derekegyház felé. A falu határában, a Kéktó-pusztán találjuk a Dél-Alföldi Erdőgazdaság (Dalerd) ökoturisztikai centrumát. Valamikor az 1920-as években Weiss Manfréd gyáriparos halastavakat épített ki itt, amelyeket 1945 után elnyelt a gaz. A Dalerd fantáziát látott a területben, kikotorták a medreket, terepet rendeztek, magaslest, fedett pihenőhelyeket, horgászállásokat építettek. Következő lépésben sátorozóhelyet, halgazdálkodási múzeumot és apartmanokat alakítanak ki a területen. A szomszédba erdészeti bemutatóparkot terveznek. Az önkormányzattal közösen megvalósuló beruházás jövőre készül el, a látogatók fotószafari keretében élőhelyükön, természetes környezetben ismerkedhetnek meg az erdő lakóival a dámszarvastól a túzokon át a vaddisznóig. A profilváltásra szükség is van – tudjuk meg Vass Sándortól, a társaság vezérigazgatójától –, mivel a klasszikus vadászturizmus iránt, amely évtizedekig komoly bevételi forrást jelentett az erdészetnek, mára felére csökkent az érdeklődés. Nyugat-Európa helyett újabban többségükben belföldről és a környező országokból érkeznek a vadászok. Az erdészetnek a falu határában színvonalas vadászháza is van, amely csoportok fogadására is alkalmas. A ház konyhája kiváló, olyan különlegességekkel szolgálnak, mint a vadkacsaleves vagy az őzpörkölt. Az épületben szauna működik, az udvaron álló rendezvényházban esküvőket, tréningeket is vállalnak. Ha erre járunk, látogassunk el Csongrád megye legszebb és talán az ország egyik legpompásabb kastélyához a közeli Nagymágocson. A Károlyiak egykori családi birtokának központja 40 hektáros ősfás park közepén áll méltóságteljesen, mögötte tó, vendégház és szökőkút. Gyönyörű az emeleten található agancsos folyosó és a család fehér márvány imaterme. Az épületben jelenleg szociális otthon működik, a megye egy ideje befektetőt keres az épület turisztikai célú hasznosítására.

Luxushotel épül Szentesen

A megye északi részének központja Szentes, a sportváros. A település hamarosan azonban a térség első ötcsillagos szállodájával is büszkélkedhet, ha a tervek valóra válnak. A belvárosban álló patinás Petőfi Szálló a rendszerváltáskor bezárt, a városnak csak hoszszú huzavona után sikerült 2000-re visszaszereznie az épület tulajdonjogát. A Komoly Marcell tervezte műemlék épület helyreállításához sikerült belföldi befektetőt találnia az önkormányzatnak. Restaurátorok dolgoznak az ingatlanon, hamarosan benyújtják az építési engedély iránti kérelmet. 2011-re 100-120 szobás, ötcsillagos hotel nyílik az épületben. Tervezik az 500 férőhelyes színház- és rendezvényterem felújítását is, és a város 32 termálkútjának valamelyikére alapozva szeretnének fürdőrészleget is kialakítani – tudjuk meg Bocskay Istvántól, a város befektetésekért felelős főtanácsosától. A szálloda elkészültéig sem maradnak szállás nélkül a városba érkezők: a sport és élményközpont fűthető vendégházaiban, kempingjében a zöldövezetben pihenhetnek. A vendégházak különleges vonzereje, hogy az itt lakók külön díj nélkül használhatják a központ termál-, úszó- és gyermekmedencéit. Helyi befektetők bevonásával sportstéget alakítanak ki a Kurca partján, és szeretnék a régi városi kádfürdő épületét is turisztikai célra hasznosítani. Magántőkéből műjégpálya épül.

Strandparti és ökotúra

Szentes párja és riválisa a Tisza túlpartján az alig 10 kilométerre fekvő Csongrád. Ezer évvel ezelőtt itt földvár állhatott, amelynek helyét nem ismerjük, de erre utal a település szláv eredetű elnevezése. Ellenben számtalan más látnivalóval hívogat a kellemes kisváros. Nyáron Csongrád legnépszerűbb helye a Hármas-Körös és a Tisza összefolyása, vagyis a Körös-torok, ahol hatalmas, természetes homokos strandot alakított ki a folyam a vízimádók legnagyobb örömére. A közelben lábakon álló vendégházak várják a turistát, de aki igazi falusi élményre vágyik, az óváros valamelyik múlt századi, szépen felújított parasztházában is szállást találhat, a közeli Bokroson pedig finom vörösborokat kóstolhat. Csongrád és Szentes között uniós támogatással már kiépült a kerékpárút, a közelmúltban pedig a Tisza túlpartján, a Körös-zugban gyalogtúra- útvonalat alakítottak ki. Horgászni itt is lehet, de egy különleges sportág, a koronglövészet kedvelői is megtalálják Csongrád határában a számításukat. A Cseh István-lőtér az egyetlen Magyarországon, amely képes a nemzetközi versenyek számára előírt nyolc lőpályát felállítani. Kezdőket is szívesen fogadnak. Akinek ennyi aktivitás sem lenne elég Csongrád megyében, menjen el a szegedi repülőtérre, és szálljon fel egy négyüléses Cessna kisgéppel egy sétarepülésre, próbálja ki a Szeged és Vásárhely között fekvő Öregkishomokon a Sun City wakeboard- és vízisípálya szolgáltatásait, végül pihenje ki a nap fáradalmait az algyői Borbála fürdőben.