A Nébih szakemberei egyértelművé tették, hogy a vizsgálatok mellett a hatóság egyik legfontosabb feladata a rendelkezésre álló információk, a tudás minél szélesebb körű megosztása. A kockázatkommunikáció sikerének érdekében ma már kihasználnak minden csatornát arra, hogy elérjék a vásárlókat, és ennek keretén belül számos szemléletformáló programot is elindítottak – mondta el szekciónyitó előadásában Barna Sarolta, a Nébih kockázatkezelésért is felelős elnökhelyettese.

Fontos a szerepe az Európában immár 40 éve működő RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) rendszernek – mondta el Tóthné Lippai Edit (Nébih). A riasztási lánc magyarországi munkatársai napi 24 órás készenlétben állnak, évente átlagosan 150 magyar vonatkozású ügyet kezelnek. A munkájuk hatékonyságára jellemző, hogy tavaly egy rágcsálnivalóban észlelt fémdarabok kapcsán 6,5 millió embert értek el és 104 médium vette át figyelmeztetésüket az online médiában

Nagy a bizalom

A kommunikáció mellett a Nébih feladatkörébe tartozik a lakossági felmérések elkészítése is, amely célja, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek az emberek az élelmiszer-biztonságról, hogyan észlelik a kockázatokat és hogyan próbálják ezeket csökkenteni – fejtette ki Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője.  Általánosságban elmondható, hogy az egészségügy után az élelmiszerbiztonságot tartják az emberek a második legfontosabb hatósági területnek. A megkérdezettek legnagyobb hányada szerint az elmúlt években sokat javult e téren a helyzet hazánkban. Az Európai Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (EFSA) felmérése alapján is Magyarországon a legnagyobb a lakosság bizalma a nemzeti hatóságban egész Európában – mondta büszkén Kasza Gyula.

A tudás hiányos

A lakosság élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudása azonban még mindig felemás képet mutat, az egyszerű, tudáspróba-jellegű kérdések esetében mindössze 57%-ban kaptak helyes válaszokat.

A Nébih tudáspróbájának első helyén a vágódeszkás kérdés végzett. A válaszadók 90 százaléka ugyanis helyesen válaszolt: a hús és a zöldség szeleteléséhez bizony külön vágódeszka kell. Magas arányban tudták jól az emberek azt is, hogy a lejárt élelmiszer még két napig árusítható az üzletekben, valamint azt, hogy a fagyasztást túlélik a mikrobák.

Jóval bizonytalanabbak voltak a válaszadók abban a tekintetben, hogy a hűtőgépet hány fokra kell beállítani (a helyes válasz 0 és 5 Celsius fok között van), illetve hogy a tojásokat tárolás előtt meg kell-e mosni (nem szükséges), vagy hogy a hagyományos élelmiszerek génmentesek-e (ez utóbbi kérdésre mindössze 46 % tudott jól felelni - természetesen mindegyik élelmiszer tartalmaz géneket).

A legkevesebben arra adtak helyes választ (mindössze 15%), hogy a konzervekben van-e tartósítószer (nincs).