Sikerült kitisztítani a hazai mézpiacot az elmúlt évben: a polcokon a hamisított ázsiai mézek helyett már csak magyar áruk közül válogathatnak a vásárlók. A méhészek visszajelzései alapján indult hatósági eljárások és ellenőrzések mellett az országos főállatorvos rendelkezésének köszönhetően 2016-ban már nem érkezett Kínából méz a magyar piacra – derült ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy az agrárkormányzat – a belföldi tevékenységen túl – a nemzetközi fórumokon is lépéseket tesz a hazai méz védelmében. A magyar fellépés eredményeként az Európai Bizottság bevizsgáltatta az importmézeket, az eredményeket pedig heteken belül közzé is teszik.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a lapnak elmondta, bár Magyarországon tényleg óriási előrelépést sikerült elérni, az exportpiacokon továbbra is gondot okoz az ázsiai méz jelenléte. (Erről korábban a nak.hu-n is beszámoltunk.) Bross Péter szerint az uniós állampolgárok többsége nincs tisztában azzal – ahogyan korábban a magyar fogyasztók sem tudták –, hogy mézkeverék címén valójában hamis terméket vásárolnak. A hatóságok nehezen tudják kiszűrni ezeket a termékeket, mivel már úgy érkeznek az unióba, hogy a hamisított árut természetes mézzel keverik össze.

Mivel a magyar termelésnek csupán harmada vagy negyede fogy el a belső piacon, a hazai méhészeteknek nagy problémát jelent, hogy a kínai mézdömping miatt nehezebben tudják eladni termékeiket külföldön. Ezzel együtt az árak is jóval alacsonyabbak, mint korábban. Az akácméz felvásárlási ára például egy év alatt a felére esett.

Az ágazat stabilitását növelné, ha emelkedne a belső fogyasztás. Az európai átlaghoz viszonyítva a magyarok 40 százalékkal kevesebb mézet fogyasztanak, míg a dán, a német, vagy a görög fogyasztás ötöde, hatoda jellemző a magyar háztartásokra. Annak érdekében, hogy ez az arány megváltozzon, az OMME tavaly Mézzel, lélekkel címmel kampányt indított, amely idén is folytatódik. A programban különleges mézesüvegekkel és zárjeggyel garantálják, hogy az adott áru magyar termelői méz. A kezdeményezés során a vásárlók megszólítása mellett a termelőket is szeretnék arra ösztönözni, hogy ne hordókban adják el a mézet, hanem ezekben az üvegekben vigyék a piacra.

Bross Péter szerint a méhészek részéről is nagy az érdeklődés, termelői mézesüvegekből 2016-ban 20 százalékkal többet adott el az egyesület, ahogy a minőség biztosítékaként bevezetett zárszalagból is 20 százalékkal több fogyott az elmúlt három-négy hónapban. Bross Péter jelezte: óriási, eddig kiaknázatlan lehetőséget látnak a hazai mézfogyasztásban.