A Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon elnevezésű konferencia legfőbb célja az volt, hogy erősítse e hungarikumok piaci szerepét, és hozzájáruljon az elkötelezett fogyasztói csoportok kialakításához. Dr. Zanathy László, a WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a környezetvédelem, a gyógyszer- és az élelmiszerbiztonság területén immár húsz éve tevékenykedő vizsgálólaboratórium kutató-fejlesztő központjában számos új vizsgálati módszert dolgoztak ki.
Hatósági tervek, jogi szabályozás, védjegyek
Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBiH) Borászati Igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta, a pálinkák biztonsági ellenőrzése a 22/2012-es kormányrendelet alapján a hatósághoz került, amely nagy múltra tekint vissza, hiszen már 1881 óta létezik, és számos szeszesital vizsgálatát is elvégezték itt az elmúlt évtizedekben.
A NÉBiH célja a hungarikum pálinka kiemelkedő minőségének megőrzése, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és a tisztességes versenyhelyzet fenntartása. Ennek érdekében mindent meg is tesznek: nemzetközi elvárásoknak is megfelelő laboratóriumi jártasságukat nemzetközi vizsgálatokon igazolják, jelenleg 177 akkreditált vizsgálati módszerrel rendelkeznek.
Az utóbbi években elvégzett pálinkavizsgálatok tapasztalatait összegezve kiemelte: a metanolszint terén eddig egyszer sem találkoztak a határértéket meghaladó pálinkamintával, és jó hír az is, hogy a pálinkák sokkal alacsonyabb kifogásolási arányt mutattak, mint a szeszesitalok, annak ellenére, hogy sokkal szigorúbb szabályok érvényesek rájuk.
A legkorszerűbb analitikai módszereikkel már atomi szinten meg tudják vizsgálni a mintákat, ami azért fontos, mert kiderül, hogy a termék megfelel-e a gyümölcseredetnek, nem tartalmaz-e más, hozzáadott alkoholt.
A stratégiai célok összegzésekor fontos kijelentést tett: a NÉBiH egyik legfőbb célja a forgalomba-hozatal előtti minősítés, így nem fordulhat majd elő, hogy bizonyos vendéglátóipari egységekben a nyitott palackokba a magánfőzés során készült pálinkák kerüljenek. Ugyanis amennyiben a hatóságnak már előzetesen rendelkezésére áll a feltüntetett termék analitikai profilja, nem csak a nyitott üvegben talált pálinka biztonságáról tud meggyőződni, hanem arról is, hogy a feltüntetett eredetű ital van-e a palackban.
Palotásné Gyöngyösi Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Közkapcsolati Osztályának osztályvezetője „Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása” című előadásában ismertette a 2012. évi törvényt a nemzeti értékekről és a hungarikumokról. Ennek célja, hogy széles körben azonosítsuk és válasszuk ki nemzeti értékeinket, adjuk meg a rangjukat, ismertessük meg azokat a közönséggel, ugyanis ez a mi aranytartalékunk, amely védelmet nyújtó jogi szabályozást igényel – mondta Palotásné. A Hungarikum-védjegy célja a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő tételek kiemelése, védelme, tulajdonosa a VM, a használati joghoz pedig pályázni kell.
Martin Andrea , a WESSLING Hungary Kft. szakértője a tanúsító, megfelelőség-értékelő rendszerekről beszélt. Elmondta, az Európai Unióban az utóbbi években rendkívüli mértékben megnőtt az élelmiszerekre vonatkozó önkéntes tanúsítási rendszerek száma (több mint 400), ezért kikötötték: minden egyes tanúsítási rendszernek többet, valami pluszt kell adnia a puszta jogszabályi kötelezettségnél. Nagyon fontos, hogy mindig találjunk a termékhez köthető, mérhető és megkülönböztetésre alkalmas tulajdonságokat.
Tisztázta, hogy a védjegy nem szerzői, hanem iparjogvédelmi fogalom, hogy a közösségi és a tagállami, nemzeti védjegyek egymás mellett működhetnek, és felhívta a figyelmet arra, hogy nálunk külön kategória a tanúsító védjegy, amelyet az Unió nem ismer. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy a védjegy tulajdonosa semmilyen minőségben sem vehet részt abban a folyamatban, amelyet tanúsít.
A WESSLING Hungary Kft. által üzemeltetett Pálinkavédjegy például egy termékcsoporthoz kötött tanúsítóvédjegy.
Dr. Totth Gedeon BGF kereskedelmi és marketing intézetének vezetője, főiskolai tanár a védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciókról beszélt. A téma azért aktuális, mert folyamatosan változik a fogyasztói magatartás, a differenciálás igénye és a kockázatcsökkentő stratégiák. Európai tapasztalatok alapján elmondható, hogy azokon a területeken, ahol egy védjegy elfogadottá válik, kimutathatóan növekszik a termelés és vállalkozások munkahelymegtartó ereje.
Ugyan bizonyos országokban elképesztően sok védjegy van forgalomban, mégis áttekinthető rendszert alkotnak, nálunk azonban mégis úgy érezzük, hogy elveszünk a védjegyek dzsungelében. Ennek egyrészt az eltérő fogyasztói kultúra, szokások, jövedelmek az oka, másrészt túl sok a védjegy és túl kicsi azok ismertsége, nehéz a megkülönböztethetőség.
Dr. Totth Gedeon felhívta a figyelmet a különböző marketingkutatások eredményére, amelyek alapján a helyben készült márkák, termékek iránt az adott régióban sokkal nagyobb a kereslet, például pálinka vonatkozásában Debrecenben a szatmári szilva és a gönci barack iránt.
Dull Péter, a Pálinka Nemzeti Tanács Titkára megadta a pálinka jogi definícióját, amely a következő: Magyarországon termett gyümölcsből előállított, Magyarországon cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat. Ez alól a barackpálinka jelent egyedül kivételt, ugyanis négy osztrák tartományban ugyancsak használható a barackpálinka elnevezés, de az EU-ban máshol nem.
Érdekes előadásából kiderült, hogy a mézes pálinkát valójában nem lenne szabad így hívni. A magánfőzetés és a bérfőzetés során létrejött italok párlatok ugyancsak nem minősülnek pálinkának.
A pálinka és a marketing
Szunyogh Gábor, a WESSLING Hungary Kft. marketingvezetője egy olyan érdekes módszerre hívta fel a figyelmet, amelynek során a megfelelő üzeneteket hatékonyan és nagy sikerrel lehet elhelyezni a sajtóban. Ennek eredményeképpen tudta a WESSLING laboratórium vezető internetes hírportálokon (Index.hu, Hvg.hu, Origo.hu stb.) és az elelmiszer.hu oldalon is több alkalommal megjeleníteni fontos és közérdekű cikkeit a témában.
Dagdelen Demet, a weboldalak kapcsolódásait matematikai hálózatokból kiindulva kutató Maven 7 ügynökség munkatársa a közösségi média rejtett hálózatairól beszélt. Egy pillanatképet készítettek a hazai pálinkás közösségről és azok kapcsolódási pontjairól az interneten. Érdekes következtetéseket vont le a termékpreferenciáktól kezdve a pálinkavásárlást befolyásoló tényezőkig.
Dr. Totth Gedeon és Dr. Fodor Mónika egy 2010-es felmérést ismertetett. Még a pálinka központi marketingjének megerősödése előtt igen pozitív válaszok születtek a fogyasztói magatartást kutató kérdésekre: a válaszadók döntő többsége tartotta fontosnak, hogy a pálinka hazai gyümölcsből készül és hogy hungarikum. Kiderült: a fogyasztása főként alkalmakhoz kötődik, tradíciót, értéket képvisel, sőt rituálé-jellegű.
A pálinkavásárlást különböző szándékok határozzák meg. Legfontosabb szempontok: az íz, a csomagolás (akik jó pálinkaismerők, erre kevésbé adnak), az ár, az alkoholtartalom. Jellemző a márkaismeret. Nagyon fontos, hogy a pálinkával kapcsolatos negatív attitűdök (pl. vidéki, falusi, régimódi ital), nem igazolódtak be!
Szakmai tanácsok pálinkakészítőknek
Dr. Kovács Tamás (Kokferm Kft.) különböző élesztőtápanyagok hatásáról beszélt a pálinka aromatikájára az erjesztés, cefrézés során. Elmondta, hogy ha az erjesztés során az élesztők mellett más mikroorganizmusok is szerepet kapnak, jelentősen ronthatják a kihozatalt és az aromatikát is. Épp ezért nagyon fontos az erjedés során a megfelelő tápanyagellátás.
Nagygyörgy László, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere a pálinkák metanoltartalmának csökkentési lehetőségeit mutatta be.
„Több mint 7500 vizsgált minta alapján a WESSLING Hungary Kft-nél igen nagy tapasztalat halmozódott fel. A metanol a pálinka pektintartalmából képződik, a csökkentés egyszerű és ismert módszerei mellett (alacsony hőmérsékleten való cefrézés, a pH alacsonyan tartása, az erjedés utáni azonnali főzés) mellett más lehetőségek is rendelkezésünkre állnak – mondta el a szakember.
A WESSLING-nél zajló KMR projekt során a gyümölcsfajra optimalizált lepárlásszabályozó berendezés fejlesztése, vezéraromák optimális paramétereinek azonosítása, amelynek eredményeképpen voltaképpen meg lehet mondani, hogyan érdemes főzni az egyes gyümölcsfajokból készült pálinkákat.
Ennek mellékterméke: a deflegmációs hőmérséklet hatással van a metanolszintre, és a lepárlási módszerek megváltoztatása hatással lehet a metanolszintre.
