Nagy szükség van a támogatásra, mondta Kovács László, hiszen a koronavírus-járvány gyakorlatilag kivéreztette a szektort: a vendéglátóhelyek közel nyolc hónapig nem működhettek, sok vállalkozó a teljes családi megtakarítását felélte a túlélés érdekében.
A nyitás után azonnal újabb kihívásokkal szembesültek: a háború nyomán drasztikusan megemelkedtek az energiaárak, az alapanyagköltségek és a munkaerő bérigényei is. Elmondta, hogy jelenleg körülbelül 150.000 ember dolgozik a vendéglátásban, a 2019-es rekordforgalomhoz képest nagyjából mostanra már körülbelül ugyanazokat a forgalmi adatokat tudják hozni volumenében – kiküszöbölve az infláció hatását – azonban mintegy 9000 üzlettel van kevesebb a vendéglátásban, mint 2019-ben
Kovács László szerint a probléma egyik gyökere, hogy miközben a külföldi turisták szívesen költenek, a magyar vendégek egyre óvatosabbak.
„Nem arról van szó, hogy nem tudnának költeni, hanem arról, hogy nem mernek”
– fogalmazott. A bizonytalan gazdasági környezet, a háborús hírek és a folyamatos válságkommunikáció miatt sokan inkább megtakarítanak, mintsem vendéglátásra költsenek. Ennek következménye, hogy hétköznapokon drámai forgalom visszaesés tapasztalható, ezért sok hely inkább zárva marad, és a kereslet jellemzően hétvégére koncentrálódik.
Fotó: DepositPhotos.com
Az elnök hangsúlyozta: az árak emelkedése nem a vendéglátósok „kapzsiságának” következménye, hanem a megugrott költségek eredménye, amelyeket az ágazat nem tudott teljes mértékben áthárítani a vendégekre. Sokan belefáradtak az állandó küzdelembe az alkalmazottakkal, beszállítókkal és a magas rezsiszámlákkal, ezért inkább bezártak.
A kormányzattal folytatott tárgyalásokon az érdekképviselet nem támogatásokban gondolkodik, hanem a működést segítő intézkedésekben. Mint mondta, több javaslatuk már megvalósult, ilyen például a reprezentációs adó enyhítése, ugyanakkor további változtatások lennének szükségesnek, ezért szorgalmazzák az áfatörvény finomítását, amely jelenleg aránytalan terheket ró egyes vendéglátó-ipari szolgáltatásokra, mint például a gyermekétkeztetést sújtó 27 százalékos áfa.
Arra a felvetésre, hogy nem naiv-e az államtól bevételkiesést kérni egy szűkös költségvetési helyzetben, az elnök úgy reagált: „Naivitás nélkül nincs szép jövő.”
