Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a tömeges migráció, a járványok, valamint az ukrajnai háború miatt - állapítják meg elemzésükben az OTP Bank agrárszakértői. A kihívásokkal együtt változnak a fogyasztási szokások, a fogyasztói elvárások, és erősebbek az élelmezésbiztonsági kockázatok.

A kevésbé fejlett országokban a szegénység visszaszorulásával nőhet az állati termékek iránti kereslet, míg a fejlettebbekben a minőség lesz a meghatározó szempont, erősödni fog az egészséges életmódra és fenntarthatóságra törekvő vásárlói tudatosság. A szakértők ezért a magas szinten feldolgozott termékek piaci súlyának emelkedésére számítanak, és azt is valószínűsítik, hogy a laboratóriumokban készült helyettesítők teret nyerhetnek a hús- és tejtermékek rovására. Az átrendeződésnek vesztesei és nyertesei egyaránt lesznek - tették hozzá.

A világszintű folyamatok Magyarországot sem kerülik el, a hazai termékpályák legfontosabb élelmiszereivel kapcsolatos fogyasztói és vásárlási szokások, kihívások, trendek

Frisspiaci zöldségek és gyümölcsök: a következő 2–4 évben az egyre markánsabbá váló gazdasági világválság és az extrém inflációs környezet miatt a friss zöldség és gyümölcs fogyasztásának stagnálása, esetleg 5–10 százalékos visszaesése várható.

Cereáliák (gabonapelyhek, müzlik, kásák), kenyerek, péksütemények: a kenyérfélék magyar piaca várhatóan az európai átlagot meghaladó növekedést fog mutatni az elkövetkező években, a reggeli cereáliák piaca (amely mintegy tizedét teszi ki a kenyérfélék piacának) várhatóan jelentősen alacsonyabb ütemben fog nőni.

Tej és tejtermékek: keresletnövekedésre lehet számítani a plusz hozzáadott értékkel rendelkező termékek (bio; tápanyagokkal, például proteinnel, kalciummal, D-vitaminnal, pro- és prebiotikummal dúsított; laktózmentes; csökkentett cukor- és zsírtartalmú termékek) esetében, ugyanakkor egyre nő majd azoknak a száma, akik a tejtermék-alternatívák fogyasztására térnek át.

Zsiradékok (napraforgó étolaj, zsírok): a magyar konyhákban túlnyomórészt napraforgóolajat és sertészsírt használnak az ételek elkészítéséhez, más növényi olajok (például olíva-, szója-, repce- vagy lenolaj) kisebb szerephez jutnak. Egyes termékek fogyasztásában a következő években, évtizedekben várhatóan az átrendeződés várható, amelyet a megatrendek (egészségtudatosság, fenntarthatóság) és a jelenleg is zajló gazdasági árhatások befolyásolnak.

Sertéshús és ebből készült húskészítmények: egyre több olyan trend (környezeti és etikai megfontolások, állatjóléti kérdések, az egészségtudatosság trendje, de akár a vallási előírások is) figyelhető meg, aminek kapcsán előtérbe kerül a (sertés)hús elutasítása. A sertéshúsnak folyamatosan „küzdenie” kell a fogyasztói szokások változásával (a trendek hatására), amely az egy főre jutó sertéshús fogyasztását kismértékben csökkenti.

Marhahús és ebből készült húskészítmények: a jövőben a fenntarthatóság és egyéb környezeti-etikai szempontok miatt a marhahúsnak meg kell küzdenie a fogyasztók elutasításával. A fogyasztás növekedésének másik gátló tényezője, hogy Magyarországon jelenleg nincs kialakult marhahúsfogyasztói kultúra, magas a fogyasztói ár, gyenge minőségű a boltok legtöbbjében vásárolható marhahús („selejt tehén”), illetve a fogyasztók nem rendelkeznek kellő ismerettel a marhahúsból készült termékek otthoni elkészítésére.

Baromfihús (vágócsirke) és ebből készült húskészítmények: az egészségesség, mint megatrend hatása egyértelműen a csirkehús fogyasztásának kedvez, és a környezettudatos fogyasztói magatartáshoz kapcsolódó etikai aggodalmak sem terhelik a csirkehús fogyasztását. Pozitív hatást fejt ki az is, hogy egy viszonylag olcsón beszerezhető alapanyag, amelyet könnyen, gyorsan és változatosan el lehet készíteni. Az előrejelzések szerint a jövőben is hasonló hatások érvényesülnek, és minden téren az látszik beigazolódni, hogy a csirkehús továbbra is hazánk vezető húsfélesége marad.

Baromfihús (pulyka) és ebből készült húskészítmények: a pulykahús zsírszegény, fehérjében és vitaminokban gazdag, a diétán élők is bátran fogyaszthatják. Magyarországon a friss pulyka fogyasztása megfelel az EU átlagfogyasztásának. A fogyasztás növelésének lehetősége elsősorban a feldolgozott készítményekben rejlik, de a friss húsnak is meg kell találnia a helyét a fogyasztásban. A pulykahúst újra kellene pozícionálni a magyar fogyasztók körében, főleg emocionális szempontból.

Baromfimáj (kacsa, liba) és ebből készült húskészítmények: a kacsa- és libamáj alapvetően a felnőtt, magasabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók étele, amelyet leginkább offline csatornán keresztül vásárolnak meg. A hízott máj prémium minőségű, bizalmi termék, amely presztízsértékkel bír. A fogyasztóknak fontos az eredete, a minősége, a csomagolása, hiszen nem a hétköznapok étele. Éttermi fogyasztása nagy népszerűségnek örvend. A libamáj Hungarikum, az idelátogató turisták által különleges alkalmakkor fogyasztott prémium termék. A hízott máj piacát a jövőben nem feltétlenül a fogyasztási adatok, hanem az állatjóléti intézkedések, „trendek” fogják befolyásolni, hiszen a tömés/kényszeretetés miatt egyre több támadás éri ezt az ágazatot.

Hal és halászati termékek: középtávon a hazai hal- és halászati termékek piacán a jövőben tovább fog nőni az akvakultúrában előállított halak, főleg az afrikai harcsa fogyasztása, de csökkenő ütemben, hiszen a versenytárs termékek (például csirkemell) piaci árának alakulása jelentős hatást gyakorol rá. Az importtermékek esetében a fagyasztott, defrosztált tengerihal-termékek iránti kereslet növekedése várható, azonban ezt a keresletet jelentősen befolyásolja az áfolyamingadozás. A hazai édesvízi halak, – elsősorban a ponty – szálkamentes termékeinek előállításával nyerhetnek nagyobb teret a fogyasztásban.

Gyümölcslevek: az elmúlt évek piaci trendjeivel összhangban a magas gyümölcstartalmú termékek kerülnek az innovációk fókuszába. A gyümölcstartalom mellett a szegmensspecifikus ízvilág és kiszerelés kialakítása fontos stratégiai céllá válik. Az ízpreferenciák fragmentálódnak, a hagyományos ízek kedvelői mellett megjelennek az egzotikus, különleges, sokszor zöldségekkel dúsított ízek kedvelői. A fogyasztók egyre nagyobb hányada figyel oda az általuk elfogyasztott gyümölcslé származási helyére. A helyi előállítók szerepe folyamatos növekedést mutat. A csomagolást tekintve szinte minden piaci szereplőnél előtérbe kerül a környezettudatos gondolkodás. A piac az újrahasznosított csomagolások irányába tolódik el, emellett a vegán vagy "fairtrade” jelzés feltüntetése is trenddé válik.

Bor, sör és égetett szeszes italok: a magyar háztartások alkoholos italokra történő költési hajlandósága és a fogyasztási mutatók folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, különösen igaz ez a bor- és a sörszegmensre. Az alkoholos italok offline értékesítése a következő évek során is meghatározó lesz, de egyre nagyobb teret fog kapni a webáruházi értékesítés, leginkább a boroknál.

Tojás: az egy főre jutó éves tojásfogyasztás csökkenése az utóbbi években megállt és ismét növekedés figyelhető meg. Hazánk a legtöbb tojást fogyasztó uniós tagországok közé tartozik. Magyarország nem alakíthat ki elszigetelt, steril kereskedelmi környezetet, mert a fejlődést a piac előbb-utóbb úgyis kikényszeríti, és az áruházláncok vélhetően a teljes közép- és kelet-európai régióban is jelentősen növelni fogják a ketrecmentes technológiákból származó tojás forgalmazását.