Andreával azonban nem csak erről a tervről, hanem sok más, a borászatukat érintő fontos, érdekes és aktuális kérdésekről beszélgetünk, ha már sikerült végre nyélbe ütnünk a 0-24-ben elfoglalt birtokvezetőnővel egy találkozót.

Gere Andrea: - Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mi családunkat nem mindig hívták Gerének: ez a név a Pécs környékére betelepített sváb őseinknek magyarosított neve, az ük- és a dédszüleimet, éa még a nagypapámat is Gerblnek hívták.

Turizmus Online: Nem voltatok azzal egyedül, hogy a XVIII. század végén, Mária-Terézia osztrák hercegnő, magyar királynő uralkodásának idején, magyar területre telepített sváb családok kezdtek el boldogulni az akkortól kezdve otthonuknak (ki)nevezett földeken.

G.A: - Így van. És az sem volt véletlen, hogy nagyapámék, majd ezt követően édesapámék folytatták azt a hagyományt, amit elődeik elkezdtek: hiszen az őseink évtizedeken, sőt, évszázadokon átívelő időkben érdemesnek tartották ezt a vidéket művelésre, ezen belül is szőlőművelésre. Villányban mindig is komoly hagyománya volt a szőlővel való foglalatosságnak és a bor készítésnek – bátran lehetett támaszkodni az idősebb nemzedék tapasztalatára. Amúgy a szőlőművelést akkoriban csak „kicsiben”, kizárólag családias méretekben „űzte” a családunk, hiszen az őseink közt volt kádár és más olyanfajta mesterségekben jártas előd, akiknek munkája ugyan a szőlőhöz, a borhoz kötődött, azonban nem ebből keresték a kenyerüket, hanem más „tisztességes” munkából éltek.

TO: Borairól elhíresült édesapádról, Gere Attiláról olvastam valahol, ő akkor kezdett igazán a szőlők, borok világában elmélyedni, amikor 1978-ban megnősült, és egy kis szőlőterületet kapott nászajándékba a jövendő apósáéktól. Akiknek volt ugyan közel egy hektáros területen tizenegyezer tőkéje, amiből isteni nedű került ki a hordóik mélyéről, azonban volt egy kis bökkenő - gyakorlatilag mindet elvitte az akkor még az egész országban uralkodó általános nagyüzemi termelés. Édesapád kezdte először megmenteni és ismertté tenni a csodálatos helyi borokat: 1987-ben otthagyta eredeti szakmáját, az erdészi hivatást, és elkezdte saját vállalkozásként a szőlészet-borászkodást, palackozást – Villányban akkoriban legelsőként.

G.A.: - Édesapámnak hitvallása volt, hogy minőségi boroknak palackban a helyük, a mi oportónk és a nagyüzemi cég által készített között ég és föld volt a különbség – és ezt a fogyasztók is hamar észrevették minden évben megduplázódott a borászatunk forgalma, és a plusz bevételt jó minőségű területek megvételére fordítottuk. 2010 óta pedig organikusan műveljük a szőlőinket, a környezettudatosság meghatározó a családunk életében. A tiszta talaj a tiszta levegővel párosulva – sok más mellett ez is az egyedi ízvilágunk titka.

TO: A klímaváltozás mennyire szól bele a Gere Pincészet sorsának további alakulásába?

G.A.: - Aki valamennyire is ért hozzá, tudja, a szőlészet-borászat esetén mindig később, elég nagy rátartással érkeznek a válaszok egy-egy kérdésre. A klímaváltozás hatásait mi is csak később érzékeljük, nem azonnal. Az idei év tapasztalatai alapján is elmondható, hogy a tavasztól a szüretig tartó csapadékhiányos környezetre, a folyamatosan magas hőmérsékletre, az aszályos mértékű nyári vízhiányra fel kell készülni – így tanulmányokat figyelünk, és megpróbálunk olyan megoldásokat keresni, amelyekkel fel tudunk készülni a kihívásokra. A miénk az első perctől kezdve egy családi vállalkozás: a testvéremmel, az unokatestvéreimmel mi a szőlősben nőttünk fel, édesapámék, a nagyszüleim, a rokonság szinte minden nap kivittek magukkal, mindig is együtt lélegeztünk a sorokkal. Nagy odafigyeléssel gondozzuk őket, hiszen úgy tekintünk rájuk, mintha a családunk része lenne.

TO: Nem csak a borok készítéséből és eladásából áll ma a Gere Birtok – több lábon állásnak nevezik, ahogy nálatok megvalósul a családi vállalkozás.

G. A.: - Szőlőmagőrlemények, szőlőmagolajkészítés, saját kozmetikai termékek, szállodai üzemeltetés teljes vendéglátással – valóban nem tétlenkedünk. Viszont másfelől tény, hogy az éttermünk egyben kiváló platform a boraink kóstoltatására is. Miközben a vendég megismerheti azt a Gere-életérzést, amelyet csak itt nálunk, Villányban nyújt az őt körülvevő táj, élheti át azt a páratlan élményt, amit ez a meseszép környezet biztosít. Valljuk, hogy a Gere-márka egy olyan brand, amelyre ma és a jövőben is szeretnénk építeni, amelyet folyamatosan meg kell újítanunk, gazdagítanunk – a kor kihívásainak megfelelően.

TO: Tény, ha Villány - akkor a vörösbor hazája, de mi a helyzet az egyre növekvő fehérporos piaccal? Tudomást vesztek e kérdésben is arról, merre tart a világ?

G.A. – Egy ideig mindent vitt a rozé meg a pezsgő, majd a fehérborok kerültek előtérbe, most pedig a szénsavas, könnyed változatoké a jelen. Igen, tudunk róla, de nálunk azért továbbra is a vörösboraink uralják a termelésünk nagy részét, évi 800-850.000 palack kerül ki a pincéinkből, ebből 100-120.000 közülük a fehérbor. Hiszünk a vörösborban, szépségében, gazdag ízvilágában, és figyeljük a fiatal korosztályt is, akik sok mindenben tudatosabbak - ez az, amire fókuszálnunk kell a következő évek során. Hozzájuk is el kell jutnunk az üzeneteinkkel.

T.O: Idén új mérföldkőhöz érkezett a Gere család: nyár végén átvehettétek az Év Pincészete címet, amelyet a Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége ítél oda évről évre, munkájuk elismeréseként a magyar borászatban irányadó pincészeteknek – vagyis ez a legrangosabb hazai szakmai elismerés.

G.A: - Édesapámmal együtt vezetjük ma is a családi vállalkozásunkat, ma már inkább a férjem és én tesszük ezt. Apa foglalta össze foglalta össze legjobban a díjátadás alkalmával két mondatban azt, amit én is vallok minden nap, a munkám során: „Van valami, ami nem változott, mióta bort készítek: a megbízható magas minőséget alapelvárásnak tartom. Ha a Gere név kerül egy címkére, annak a bornak a maga műfajában kiválónak kell lennie, mindegy, hogy az Olaszrizlingről vagy a Solusról van szó”.

T.O. Ezek olyan szép, magasztos szavak, majd’ elfelejtettem, amivel indult ez a beszélgetés: mikor jön hozzátok Richard Gere?

G.A. – Egy jó pincészetben nincs lehetetlen, csak legfeljebb minden válasz idővel érkezik, nem azonnal, de ezt mondtam már.