A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dunaharaszti létesítménye adott helyet az első szervezett sajtbíráló tanfolyamnak; két kis csoportban, hat héten keresztül, a leendő bírálók péntek-szombati napokon vettek részt az oktatásokon. A kurzusra többszörös volt a túljelentkezés, a kiválasztásnál a gasztronómiai, élelmiszeripari múlt, tapasztalat előnyt jelentett, illetve különféle íz- és sajttesztekkel is vizsgálták a jelentkezők alkalmasságát. A végzettek közt szakács, borász, séf is van, illetve több mint felük hölgy.

A most végzett sajtbírálók egyrészt részt vesznek majd a Magyar Sajtkészítők Egyesületének sajtbírálataiban, másrészt a gasztronómiai élet szereplői számára sajt-szakmai kérdésekben – a sajtkészítőktől független – szakmai segítséget adnak. A képzést követően a sikeres vizsgát tevők oklevelet kaptak, és névjegyzéküket gasztronómiával, vendéglátással foglalkozó szervezetek is megkapják. A sajtbírálóknak a hazai sajtkészítési és -fogyasztási kultúra fejlesztésében és a minőség emelésében is jelentős szerepük lehet. 

A képzésen a sajtbírálók megismerkedtek a sajtkészítés alapvető ismereteivel, technológiáival, a sajttípusokkal és azok jellemzőivel. Foglalkoztak a hazai sajtkészítés történetével, a magyar sajtokkal, találkoztak kisüzemi készítőkkel is. Megismerték a sajtok, tejtermékek érzékszervi bírálatának terminológiáját, a referenciamintákat, aromakerekeket. Tanultak továbbá a világ sajtjairól, egyes sajttípusok kiemelkedő sajtjairól, „aranymintákat” is kóstoltak. Szó volt még a sajthibákról és a sajtbetegségekről, illetve a sajtbírálat és -kóstolás módszertanáról. A kurzuson két francia sajtmester is megosztotta tudását a résztvevőkkel, illetve a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, valamint egyetemi élelmiszeripari oktató is segítette a képzést.

A magyar gasztronómiában egyre fontosabb szerepet tölt be a sajt. Ugyanakkor a trendalkotó szakemberek, séfek, étterem- és szállodavezetők – sajnálatos módon – sajtkínálatukat leginkább külföldi sajtokra alapozzák. Pedig mintegy 80-100 magyar kisüzem kitűnő minőségben készít sajtokat, de javarészt nem jutnak el termékeik a helyi piacokon túlra. A képzés szervezőinek és támogatóinak fontos, hogy erősödjön a magyar sajtok minősége, a magyar sajtokba vetett bizalom, valamint a fogyasztásuk mértéke emelkedjen. Ehhez nagy segítség lehet a korrekt, független és rendszeres érzékszervi minősítés.

A trappistán túl is van élet

Magyarországon az egy főre jutó évi sajtfogyasztás megközelítőleg 7 kg. Ennek mintegy kétharmada trappista sajt vagy trappista jellegű import sajt, a maradékon mintegy százféle sajt osztozik. A sajtok beszerzésének 95 százaléka a szuper- és hipermarketekben történik, az összes sajtfogyasztásból pedig csupán néhány százalékot tesznek ki a kisüzemi sajtok. A kézműves, kisüzemi sajtokat a fogyasztók szűk köre vásárolja, elsősorban piacokon, másodsorban az üzemben kialakított mintaboltokban.

A tehéntejből készült sajtok egész évben beszerezhetőek, a kecske- és főleg a juhsajtoknál azonban megfigyelhető némi szezonalitás, hiszen a kínálat tavasszal és kora nyáron bőségesebb, mint például ősszel. Ez az állatok laktációjára vezethető vissza, és főként a friss sajtokra jellemző.

Továbbra is legnagyobb „tömegtermék” a trappista, de a nemzetközi kiskereskedelmi láncok üzleteiben sok középkategóriájú külföldi sajtot is eladnak, illetve új trend – szezonális jelleggel – a grillsajt.